SÁRVÁRIAK EZER ARCA címmel életrajz- és szöveggyűjtemény jelent meg Sárváron

SÁRVÁRIAK EZER ARCA címmel életrajz- és szöveggyűjtemény jelent meg Sárváronn

2018. szeptember 29-án délután a sárvári Nádasdy vár Dísztermében tartották azt az ünnepélyes könyvbemutatót, amely a II. Világháborút követő időszakban 122 helyi kötődésű "tollforgatót" mutat be, rövid életrajzukkal, és egy szövegközlésükkel, személyenként 2-3 oldalon.
A kötet főszerkesztője Nagyné Piroska Lilla könyvtáros, a szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Desits Imre nyugdíjas gyermekorvos, közíró, V. Molnár Zoltán nyugdíjas könyvtárigazgató, a Sárvári Hírlap volt főszerkesztője és Kondor János festőművész,a helyi Művelődési Központ igazgatóhelyettese. A borító Kondor Tamás munkája. A lexikont kiadta Sárvár Város Önkormányzata Sárvár várossá újraavatásának 50.évfordulójára. Az ajánlást Kondora István polgármester írta.

GRÓF ISTVÁN
(Budapest, 1949-)
agrármérnök, politikus

A fővárosban érettségizett. Keszthelyen az Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, előbb agrármérnökit, majd agrárgazdaságit. Ezt követően különböző beosztásokban dolgozott. 1994 és 1998 között a Vas megyei Közgyűlés tagja lett. 1998-ban Sárvár Város Képviselő- testületének tagjává, alpolgármesterré választották. A következő két ciklusban az Oktatási, Művelődési és Sportbizottságelnöke és a sárvári Tourinform Iroda menedzsere volt. Nevéhez fűződik a millenniumi emlékév sárvári eseményeinek előkészítése.Ezt követően a nagyszabású, a mintegy másfél évtizedig tartó előadás- sorozat- az Ezredvégi, majd az Évezrednyitó beszélgetések szervezője, házigazdája volt. az elhangzott előadásokból öt kötetet szerkesztett. Az MDF-ben különféle tisztségeket töltött be, volt városi és megyei elnök, megírta a sárvári MDF történetét is. Különböző regionális rádiókban blues- és rocktörténeti adás sorozata van. Agrárgazdasági írásai a Vasi Szemlében és a Vas megye kézikönyve című kiadványban jelentek meg. Több egyesület, szervezet tagja, a sárvári református gyülekezet presbitere és kántora.

Részletek az Ezredvégi beszélgetések című könyv ajánlójából:

"Egyfajta történelemkönyvet tart kezében az olvasó, a magyarság történelemkönyvét. Az "Ezredvégi beszélgetések" 2000 januárjában kezdődött, - a szkíta- hun- avar mondai korszaktól- decemberig, mely napjaink történéséig szólt. 2500 év egy évben. Az ezredvég, mely ezúttal századvég is (Makovecz Imre szerint a "bestiális felejtés százada") visszatekintésre kötelez. Első előadónk, Pap Gábor szavai csengenek vissza: a képzeletbeli távolugró pálya dobbantójától ahhoz, hogy jó messzire el tudjunk ugrani, bizony alapos nekifutás szükséges. Nemzetünknek ahhoz, hogy méltó helyét el tudja foglalni a világ nemzeteinek sorában, bizony ismernie, tudnia, sőt büszkének kell lennie történelmére. Célom ez volt: Hunor- Magyartól Antall Józsefig végigbeszélni történelmünket.
A sumér- szkíta- hun- avar- magyar népkapcsolatok, eredetvilágunk ma is örök vitatéma, még ha egyre halványodni látszik a "szalonképesebbnek" hitt finnugor kapcsolatokra utaló magyarázat. Nemrégen, a millecentenáriumi ünnepségeinkre- nem eléggé- emlékezve tűnt érdekesnek magyarságunk kárpát- medencei megtelepedésének története, a kettős honfoglalásról szóló viták tükrében. és következik a Magyar Millennium ünnepség- sorozatának indítéka, az államalapítás 1000 éves évfordulója.
Hogyan tudjuk belesűríteni ezt és az Árpád-ház történetét egy előadásba, mikor államiságunk jelképéről, a Szent Koronáról előadónk két estét is tudott volna beszélni. Az Anjou- Hunyadi trónlások vasi, vasvári helytörténészi szemüvegen keresztül, a török hódoltság kora pannóniai, sárvári aspektusból szemlélve kerültek előadásra. Ebből az időszakból- a XVI- XVII. század eseményei között- nagyon sokak által érdekesnek tűnő egyháztörténeti korszakról, a reformáció, az ellenreformáció időszakáról hangzott el a következő előadás. Ismét nem történész által tartott beszélgetés hangzott el a XVIII. század magyarországi eseményeiről: irodalomtörténész ismertette azt előadásában. A reformkor, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc: témáját és előadóját tekintve is kihagyhatatlan volt számunkra ugyanúgy, mint a kiegyezést követő dualizmus korszaka. A XX. századi magyar történelem legtragikusabb, nemzeti létünkre máig ható történelmi korszak az I. világháború és az azt követő trianoni békeszerződés eseménysorozata éppúgy számíthatott érdeklődésre, mint a II. világháborút követő kommunista diktatúra, 1956 eseményeivel. A rendszerváltozástól napjainkig tartó korszakunkat természetesen az abban szerepet vállaló politikus tolmácsolta, a lehető legelfogulatlanabb interpretálásban.(...)
És hogy milyen felkészült, sokoldalú előadók voltak ők? A művészettörténész asztrológiáról tartott több mint négy órás érdekfeszítő előadást, a régész nyelvi bizonyítékokkal hozakodott elő álláspontja bizonyítására. Hasonló végzettségű kollégája történészként és művelődéstörténészként nyűgözte le hallgatóságát, a matematika tanár pedig vallástörténeti órát tartott nekünk. Örültünk annak is, hogy történész- politikus előadónk nagyköveti posztjának elfoglalása előtti utolsó napokban még vállalkozott egy kitűnő előadás megtartására. Történész- publicista vendégünk most szociológiával fűszerezte érdekfeszítő előadását. (...)
Es hogy ezeket olvashassuk, és közkinccsé tehessük, határoztuk el 2000 tavaszán, hogy könyv alakban is megjelentetjük az előadásokat.(...)
Az "Ezredvégi beszélgetések" című előadás- sorozat 2000-ben került megrendezésre. 2001 januárjától újabb beszélgetés- sorozat kezdődik "Évezrednyitó beszélgetések" címmel. A vendégek most nem a magyar történelmet követik előadásaikban, hanem ezúttal művészek, tudósok, sportolók vallanak hazáról, nemzetről, kereszténységről, erkölcsről és jövőbeli elképzeléseikről."

(Ezredvégi beszélgetések. Szerk. Gróf István. Sárvár, Sárvár város Önkormányzata, 2001. 7-12.p.)