2005. július 1., péntek

CHRUDINÁK ALAJOS A MÉDIAEGYENSÚLY HIÁNYÁT BÍRÁLTA

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
CHRUDINÁK ALAJOS A MÉDIAEGYENSÚLY HIÁNYÁT BÍRÁLTA

Az "Évezrednyitó beszélgetések" idei ötödik vendége Chrudinák Alajos újságíró volt, aki "A Nemzeti újságírók küzdelme a magyarellenes uralom ellen" címmel tartott előadást a Nádasdy- vár dísztermében.
A nemzet lelki- erkölcsi állapotát vette először górcső alá, s ennek kapcsán a hazai médiahelyzet torzulásairól, "betegségeiről" és az un. "médiaklikk" túlsúlyáról ejtett szót a Bocskai- díjas újságíró. A mai állapot rákfenéjének nevezte, hogy a rendszerváltozást követően sem Antall Józsefnek, sem Orbán Viktornak nem sikerült megteremteni a médiaegyensúlyt. Napjainkban pedig a magyar sajtó zöme magyarellenes, kisajátította egy politikai csoport, az SZDSZ. A szóban fogó párt képviselői és Soros György annak idején azon munkálkodtak, hogy "odalökjék az országot a nemzeti pénztőkének". A mai erkölcsi válságban, politikai zűrzavarban az MSZP prominens személyiségei mellett ismét az "SZDSZ élcsapata irányít, akik Magyarországot kompországgá akarják tenni". - zárta gondolatait Chrudinák Alajos.
Ezt követően a trianoni békediktátummal foglalkozott röviden. Elsősorban a győztes hatalmakat bírálta, " a gyarmatosító franciákat és angolokat", akiket szerinte zavarta az Osztrák- Magyar Monarchia jelenléte Európában. Majd visszatérve a hazai médiahelyzetre, kijelentette, hogy a magyar médiák egyoldalúsága addig nem szűnhet meg, amíg a nemzeti oldalon nem jön létre a szellemi- erkölcsi egység. Ugyanakkor- folytatta- a "neoliberális médiaklikknek az a célja, hogy a hatalmat megszerezze, nem pedig az, hogy tájékoztasson". Persze van már olyan sajtótermékünk is, ami megfelel a nemzeti elvárásoknak - tette hozzá. Példaként a Magyar Nemzetet, a Magyar Demokratát és a Heti Választ említette.
Saját életének néhány momentumát is felelevenítette, szólt- többek közt- az 1956-os eseményeket követő bebörtönzéséről és arról, hogy az 1960-as évek elején- közepén ismét egyetemista lehetett. Arról is szót ejtett, hogy nem tartozik a "hadhoz", nem akar pártfegyelmet, nem szereti, ha megmondják neki, hogy kire szavazzon.
Gróf István kérdése kapcsán közel- keleti útjairól, ekkor készített filmjeiről, riportjairól is beszélt, s azt is megemlítette, hogy az újabb iraki háború kitörésekor ő is szeretett volna menni, de "nem engedték be". Riporteri munkáját érintve azt is szóba hozta, hogy a Panoráma című műsorban annak idején nem foglalkozhatott kedvére a határon túli magyarság helyzetével.
A kissé hosszúra nyúlt est befejező részében reményének adott hangot, hogy "a magyarság talpra áll, lesz nemzeti stratégiánk, s a magyart nem fogják megalázni", s nem szedik rá a tőle idegen nézetekre.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 13. számában, 2005. július 1-én