2002. január 14., hétfő

A SÁRVÁRI KOSSUTH LAJOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ELSŐ 50 ÉVÉNEK TÖRTÉNETE- ELŐSZÓ

ELŐSZÓ

Amikor 2001. szeptember 16-án felkértek a 20. évfordulóját ünneplő Históriás Napok köszöntőjének elmondására, úgy éreztem, akkor, ott, hogy össze kell kötnöm a megemlékezést a helyi művelődési központ tevőleges munkájával is. Az 1951-ben alapított, és most 50. születése napját ünneplő kultúrház az 50-es, 60-as évek kötelezően előírt, a felsőbb szintű elvárásoknak megfelelő munkáját becsülettel végezve, a '70-es évek végétől már jobban megszabhatta tevékenységi körét, "szabadságfoka" hónapról- hónapra nőhetett. A társadalmi, politikai mozgalmak erősödtek, a kultúrában az Aczél György-i gyeplőn is centiméterről centiméterre engedett a központi akarat. A Várból jövő, igazi szellemi kisugárzás, az én itteni "eszmélésem" is a '80-as évek elejétől tart.
A beat-, rockzene forradalmának adaptálása a '60-as, '70-es években; a táncházmozgalom gyors sárvári honfoglalása a '70-es évek közepétől; a jazz klubok, a kortárs zene vakmerő bátorsággal való bemutatása a '80-as évek elejétől; a kortárs képzőművészet sokakat meghökkentő, avantgarde kiállításainak bátor ideédesgetése; a hősközpontú szovjet és amerikai filmekkel szemben a társadalmi konfliktusokat, a szürrealista kísérleteket bemutató Bergman, Bunuel, Fellini, Jancsó életműveket játszó filmklubok beindítása a '80-as évek elején; a gazdasági- társadalmi feszültségek hatására mozgolódó közgazdászi, politológusi, szociológusi értelmiségi kör ideszoktatása a rendszerváltást megelőző években a Bibó-i alapgondolat mottójára: demokrácia annyit jelent, hogy nem félni: mind- mind a bátor, a szellem szabadságát valló és hirdető, a megalkuvást nem ismerő népművelői mag szellemi terméke és annak kinyilvánítása.
Ez az a kor, melyet Markó Péter, a munkatársak egyike- ma Vas megye Közgyűlésének elnöke- az "Ezredvégi beszélgetések" című előadássorozat könyv alakban megjelent előszavában így jellemez: " a magyar szellemi elit... képviselőinek jó része az elmúlt negyed században már megfordult a Nádasdy-várban. Ők azok, akik a '80-as évek elejétől sárvári értelmiségiekkel karöltve határozott irányt szabtak a városban és Vas megyében annak a cselekvésnek, amely a 20. századot lezáró magyar megújulás elindítója volt ezen a vidéken is."

Igen! Ez a kor! És a produktum:
- a képzőművészetben a Galeria Arcis kiállító terem megnyitása, országos hírű művészeket bemutató, havonta új kiállításaival
- a nemzetközi Folkklór Napok öt földrészen ismert, regionális, országos, sőt nemzetközi tekintetben is számon tartott, több, mint két évtizedes rendezvénysorozatának szervezése,
- a rock- koncertek, blues- kocsmák, alternatív zenei klubok rendszerben való működtetése az igényes fiatalok számára (sőt, a sitkei rock- fesztivál is a vár szellemi irányítása alatt született meg!)
- a Históriás Napok, Tinódi Sebestyén helyi kötődésére építő, tradícióvá váló énekmondó- verséneklő fesztivál sorozatának szervezése,
-a kortárszene legeslegújabb, az elektroakusztikai hangzás kísérletezésének színteret adó várudvaron az Elektroakusztikai Zenei Találkozó keretein belüli meghonosítása,
- a rendszerváltozás éveiben néhány csoportosulásnak- melyek később meghatározó politikai párttá fejlődtek mind helyileg, mind regionálisan- helyet, szellemi fészket- közvetett módon- adó lehetőségének megadása.
És ehhez persze hozzájönnek a Művelődési Központ "kötelezően" (Magyar Kultúra napja, nemzeti ünnepeink, a Költészet napja, Aradi Vértanúk napja) és a "nem kötelezően" (Május eleji Popmajális, Gyermekjuniális és Városi Néptáncgála, a Szent Iván éjszaka megünneplése a Rábán, a nyári Alternatív Zenei Klub minifesztiváljai, az augusztusi Kis Nyáréji Rockzene, a szeptember végi Sárvári Szüret) szervezett programjai, sorozatai- megbízhatóan és magas színvonalon. Több, mint 80 nonprofit szervezet, alapítvány, egyesület van jelenleg bejegyezve Sárváron. Ezek jó részének- természetes odaadással- otthont ad a Kossuth Lajos Művelődési Központ valamelyik helyisége, légyen az művészeti, kulturális, sport vagy társadalmi orientációjú.

A hármas szám a magyar népmesékben elterjedt, de az utóbbi időben magam is gyakran használom. 16 ezres városunk három aranykorát szoktam említeni. Ezek közül a az első a XVI. század első fele, Nádasdy Ferenc országbíráskodásának időszaka. A három részre szakadt Magyarország Habsburgoktól függő magyar királyságának, Nyugat- Pannóniának katonai, kulturális, szellemi fellegvára volt Sárvár, melyben alkotott a lantos énekes költő, Tinódi Sebestyén, és melyben hazánkban az első magyar nyelvű könyv kinyomtatásra került Sylvester János jóvoltából. Ebben a korszakban épült az a csodálatos reneszánsz várkastély, melyben városunk művelődési központja is helyet kapott. A második kiemelkedő korszak Sárvár történelméből a XIX. század vége- a XX. század eleje, amikor a kapitalizmus fejlődő korszakában gyárak, modern mezőgazdasági nagybirtokok keletkeztek, az infrastruktúra fejlesztése megindult, a város lakossága megsokszorozódott. Jelenleg kezdődhet harmadik aranykorunk, melynek értékelése nyilvánvalóan az utókor feladata lesz. Az önkormányzat által megadatott lehetőségek kihasználása, az egészséges kockázatvállalás, a demokratikus döntés- előkészítő munka eredményeképpen városunk kiemelkedhetett környezetéből és stabil, oktatás- nevelési, kulturális, egészségügyi és szociális intézményhálózatot tart fenn.
A több lábon állás ma divatos követelményrendszer mind a gazdasági, mind a társadalmi- önkormányzati szervezetek részére. A XX. század utolsó éveiben a munkaerő foglalkoztatottság biztosítása érdekében, az iparszerkezet átalakítása révén adott helyt városunk az Ipari parknak és több ipari létesítménynek, 4000 új munkahely megteremtésével. Most, az új évezred első két évében pedig regionálisan is kiemelkedő gyógyfürdő felépítésével fürdővárossá válva, a gyarapodó polgárosodás útjára lépett városunk. Ez a képzeletbéli teleszkóp eddig még nem teljesen kinyitott lába. Legöregebb, legstabilabb, több évszázados terhelhető lába Sárvár városának azonban kulturális, szellemi központ szerepe. És ebben meghatározó tényező a most 50 éves fennállását ünneplő Kossuth Lajos Művelődési Központ, és annak munkatársai. Városunk nevében szeretettel köszöntöm a jubiláló intézményt születésnapján, ezúttal köszönöm munkatársainak szívből- lélekből táplálkozó lelkiismeretes munkáját. Ott, ahol megszoktuk, hogy a hallgató aktív részese az előadásnak, ott, ahol vigyáznak arra, hogy értelmesen szórakozzunk, ott csak jól érezhetjük magunkat.
E dicső cél lebegjen szemünk előtt további 50 esztendeig!
Sárvár, 2002. január 14

Gróf István
Sárvár város alpolgármestere

2002. január 2., szerda

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- 2002

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK

2002-ben folytatódtak a 2000-ben Ezredvégi, majd 2001-től immár Évezrednyitó beszélgetések sorozat előadásai. Az előző évihez hasonlóan konzervatív gondolkodású, nemzeti elkötelezettséget és keresztény értékrendet valló művészek, tudósok, közéleti személyiségek látogattak Sárvárra. Duray Miklós személyében elkezdtük a határon túli magyarságot képviselő politikusok megszólaltatását, melyet a következő években folytattunk.
A meghívott hat előadóval elhangzott beszélgetések szintén nem kerültek rögzítésre, ezáltal nyomtatott formában sem lehetnek elérhetőek. Utólag lárva óriási mulasztás részemről. Kellő lobbizással talán sikerült volna! Mindenesetre nagy kár!

Gróf István, akkori alpolgármester, a beszélgetés- sorozat szervezője, levezetője
Sótony, 2015. október 7

1. KOLTAY GÁBOR, FILMRENDEZŐ
"Az István, a királytól a Sacra Coronáig"
2003. február 20-án






















2. DURAY MIKLÓS, POLITIKUS
"Haza és nemzet az ezredfordulón"
2003. május 21-én



















3. CSOÓRI SÁNDOR, KÖLTŐ
"Az irodalom szerepe mai életünkben"
2003. június 12-én


















4. MOLNÁR TAMÁS, FILOZÓFUS
"Nemzet, régió, globalizáció"
2003. szeptember 24-én


















5.SZOKOLAY SÁNDOR, ZENESZERZŐ

"Magyarságunk és hitünk napjainkban"
2003. október 29-én


















6. KISS DÉNES, NYELVKUTATÓ
"A magyar nyelv Bábel előtt"
2003. november 12-én



1