2009. november 20., péntek

KERESZTÉNY NEMZETPOLITIKA- BOROSS PÉTER MINISZTERELNÖK

KONSZOLIDÁLT JOBBOLDALI POLITIKUSOK KELLENEK-
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK

Boross Péter, Magyarország egykori miniszterelnöke volt az "Évezrednyitó beszélgetések" című sorozat legutóbbi előadója. Gróf István önkormányzati képviselő vendége elsősorban a keresztény nemzetpolitikáról beszélt.
A házigazda, Gróf István köszöntőjében arról beszélt, hogy mindig is különös tisztelettel tekintett fel a rendszerváltó kormány MDF-es politikusaira, ezért is látott vendégül közülük már sokakat, és most ezt a tiszteletreméltó névsort koronázta meg az egykori miniszterelnök, Boross Péter személye. Az 1928-ban született politikus, aki Antall József halála után, 1993 decemberétől az 1994-es választásokig volt az ország miniszterelnöke, előadásában elsősorban a keresztény nemzetpolitika fontosságát hangsúlyozta.
A keresztény nemzetpolitika volt az, ami a Kiegyezés, a parlamentáris demokrácia kialakulása óta az egyetlen nemzetépítő erőként létezett. Sem a baloldal, sem a szélsőjobb nem mondhatja el ugyanezt magáról, sőt történelmi tapasztalat, hogy sokkal inkább romboló tényező volt mind a kettő. Éppen ezért az ezeréves hagyományaira épülő keresztény nemzetpolitika, a mértéktartó, előrelátó, erkölcsi elveken alapuló politikai magatartás az az irányzat, amelynek megerősödésére szükség van a mai Magyarországon- mondta Boross Péter.
Az egykori miniszterelnök sárvári előadásán óva intett mindenkit a szélsőséges politizálástól. Mint mondta, a nemzet jövőjét jelentő keresztény erkölcs és nemzettudat mellett kell hitet tennünk, mert csak ez jelentheti a nemzet számára a válságból való kiutat, a felemelkedést. Reményét fejezte ki, hogy jövő tavasszal egy konszolidációs folyamat indul el, mert ha nem így lesz, akkor abból csak kára származhat a magyar nemzetnek.
Boross Péter rendszerváltó politikusként, egykori miniszterelnökként az idei évben odáig jutott, hogy előbb lemondott parlamenti mandátumáról, majd nyáron az MDF-ből is kilépett. Amint elmondta, ennek egyik oka a kiábrándultság, a másik pedig az, hogy a 80. életévét betöltve már nem érzi magát elég frissnek a mindennapi politizáláshoz.
Az egykori miniszterelnök jó fél évvel a jövő évi választások előtt 2010-re erőteljes jobboldali fölényt prognosztizált. A kérdés csak az, tette hozzá, hogy a majdan hatalomra kerülő új jobboldali erők felismerik-e, hogy Magyarországon tartósan nyugodt viszonyokat, stabilitást csak a konszolidált jobboldali politikusok és miniszterelnökök- mint Tisza Kálmán, vagy Bethlen István- tudtak teremteni. Ők viszont a nyugodt építőmunkához szükséges időt is megkapták a történelemtől. Boross Péter befejezésül abbéli reményét fejezte ki, hogy a jövő évi választásokon nyertes párt politikusaiban is lesz kellő mértékletesség, türelem és bölcsesség.

-CSL-
Fotó: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XXI. évfolyamának 22. számában, 2009. november 20-án

2009. november 6., péntek

EGY BADACSONYI BORÁSZ- SZEREMLEY HUBA

EGY BADACSONYI BÖLÉNYVADÁSZ A VÁRBAN-
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK

Szeremley Huba borász volt a legutóbbi Évezrednyitó beszélgetések vendége október 21-én. A több szempontból is érdekes emberrel Gróf István önkormányzati képviselő beszélgetett a múzeum dísztermében, népes publikum előtt.
A magyar borászat egyik legismertebb és legszínesebb egyénisége jövőre ünnepli 70. születésnapját. A filozófus alkatú férfiember élete során sok mindenbe belekóstolt: az érettségi után előbb teológiát tanult, aztán az orvostudományba ásta bele magát, végül Ausztriában szerezte első diplomáját- gépészmérnökként. 1967-ben aztán elindult élete nagy kalandja: hosszabb időre elhagyta az országot, vagyis disszidált. Filmbe illő körülmények között, egy sportrepülővel szelte át a határt. Egyebek mellett Iránban, majd Nigériában élt, a '90-es évek közepén azonban hazatért, és borászattal kezdett foglalkozni a badacsonyi szőlőhegyen.
Októberi sárvári előadása is ezer szállal kapcsolódott ehhez a tájhoz, ugyanis a "Badacsonyi bölényvadász" címet viselte. A borász azért választotta ezt a címet, mert véleménye szerint ugyanaz történik ma Magyarországon a hazai tájjal és emberekkel, ami a XIX. század végén, a XX. század elején Amerikában az indiánokkal, illetve a bölénycsordákkal történt. Tendenciózusan ellehetetlenítették, elpusztították őket. A párhuzam Szeremley Huba szerint egyértelmű, az ország egyetlen kitörési lehetőségét, a turizmust komoly veszély fenyegeti. A külföldiek ugyanis nem azért jönnek hozzánk, mert nálunk puhább az ágy, vagy kékebb a víz, hanem azért, mert a világon egyedülálló kultúrtájnak eddig az ember adta meg azt a sajátos arculatot, ami jellemezte. Mostanára azonban "embertípusok" tűntek el, nincs már vincellér, pákász, halász, lassan múlt időbe tehető a földből élő paraszt is. Ezért nem csak a tájat, a növényeket és az állatokat, de lassan az embert is védeni kellene, ellenkező esetben az elöregedés, majd kihalás vár rá.
Egy másik régi mesterség is gondokkal küzd. Az elmúlt hetek történései jelzik: a borászat is válságban van. Gondoljunk csak a 2005 év borászának, Vince Bélának vesszőfutására. Szeremley Huba szerint valami hasonló dolog történt két évtizeddel ezelőtt Ausztriában, ahol csak úgy támadhatott fel a szakma, hogy előtte "meghalt". Úgy tűnik, nálunk is ez lesz a menetrend.
A filozófus- üzletember- borász természetesen a politikával is kacérkodott. Az évtized derekán ő vezette a Magyar Gazda- és Polgárpártot, mely a 2006-os választásokon is indult- meglehetősen szerény sikerrel. Politikusként néhány évvel ezelőtt még úgy gondolta, hogy forradalommal, felvonulásokkal és tüntetésekkel igen is át lehet venni a hatalmat. Ma azonban már másként látja a világot, és a békés, választások útján történő hatalomátvétel hívévé vált.

Rácz
Fotó: Pajor András
megjelent a Sárvári Hírlap XXI. évfolyamának 21. számában, 2009. november 6-án

2009. augusztus 28., péntek

HÚSZÉVES AZ MDF HELYI SZERVEZETE

JUBILEUMI ÜNNEPSÉGET SZERVEZTEK A VÁRBAN

 Megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepelte január 23-án, pénteken a Magyar Demokrata Fórum Sárvári Szervezete. A Nádasdy- vár házasságkötő termében tartott születésnapi ünnepségen az MDF elnökhelyettese, Hock Zoltán köszöntötte az emlékezőket.

A politikus röviden beszámolt a párt több évtizedes életéről, jelentősebb országos mozzanatairól. A visszaemlékezés után Horváth Róbert előadásában hallhattak a jelenlevők részleteket a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke, Antall József beszédeiből, majd a Konkoly együttes énekelt és játszott el többségében Ady- verseket. Az ünnepi műsort követően a helyi szervezet elnöke, Gróf István is felelevenítette az elmúlt húsz év történéseit.
A sárvári szervezet 1989. január 6-án alakult meg. Az elmúlt két évtized alatt- mondta Gróf István- országgyűlési képviselőt, és 1998-2002 között alpolgármestert is adott az MDF, a képviselő-testületben pedig 2-3 fővel mindig képviselte a város polgárait. A sárvári szervezet taglétszáma a kezdeti időszakban volt a legtöbb, 37 fő. A tagok létszáma azóta 12 főre apadt, amelynek oka, hogy a tagok három hullámban léptek ki a pártból.
Az elnök szerint a város harmadik legnagyobb pártszervezetének Sárváron, a megyében és Magyarországon is nagy szerepe van. Mindenkori céljaik közé tartozik, hogy a határon túli magyarságot felkarolva, az Európai Unió tagjaként hazáját büszkén vállaló magyarok legyenek, akik tudnak gondoskodni magukról... azaz sok embernek legyen munkahelye,sokan dolgozzanak és fizessenek adót, amiből az ország tud működni.
A sárvári polgárok számos aláírásgyűjtés alkalmából találkoztak már az MDF tagjaival a Fő téren, vagy a Batthyány úton. Az iraki háború, a kórházak privatizációja, a kettős magyar állampolgárság kérdése is ilyenek voltak, de a temesvári árvízkárosultak is szervezett ruhagyűjtést az MDF helyi szervezete. Gróf István szerint az emberek megszólításának ez a formája sokkal direktebb és hatásosabb, mint például a mostanában divatos karácsonyi forralt-bor- méréssel csalogatni az embereket...

T. Sz.
megjelent a Sárvári Hírlap XXI. évfolyamának 2. számában, 2009. január 30-án


HÚSZÉVES A SÁRVÁRI MDF

Jubileumi kiadványt jelentetett meg a helyi szervezet
"A sárvári MDF szervezet 20 éve" címmel jelent meg a közelmúltban egy kiadvány, mely az elmúlt két évtized történetét mutatja be. A kötet ugyan visszatekintő jellegű, de Gróf István megyei és helyi elnököt a kiadvány bemutatásakor már a jövőről is kérdeztük.

"1989. január 06-án formálisan is megalakult a Magyar Demokrata Fórum Sárvári Szervezete. 13-án tagtoborzó és program- meghatározó taggyűlést tartottunk. A meghívó aláírói Markó Péter és Kondora István voltak."- olvasható a kötet első lapjain. Ezekről az eseményekről, az MDF helyi szervezetének 20 évvel ezelőtti megalakulásáról idén január 23-án emlékeztek meg a várban.
-Ennek apropóján kaptam olyan visszajelzéseket, hogy több, mint egyórás beszámolómat, amelyben a két évtized eseményeit felelevenítettem, jó lenne archiválni, megőrizni az utókornak. Az 1988-89-es évek, a 90-es évek eleje volt a legmozgalmasabb, akkor szerepelt az MDF a városi értelmiség élén, vezette az ellenzéki mozgalmakat, tehát az volt a leghangsúlyosabb időszakunk és a legsikeresebb is, ez teszi ki a beszámoló legnagyobb részét- mondta el Gróf István. A kötet első felében ez a beszámoló olvasható, valamint a megyei napilap és a Sárvári Hírlap korabeli számaiban megjelent cikkek is helyet kaptak a kiadványban, mely három függeléket is tartalmaz, és fotók is illusztrálják. Gróf István a szervezet történetét felelevenítve, szólt az elnökökről. Markó Péter, majd Széll László töltötte be ezt a szerepet, 1993 óta pedig ő maga a sárvári elnök. Meghatározó tagokként beszélt Czupy György egykori alelnökről, illetve Bertha András jelenlegi alelnökről. Az első országgyűlési képviselője a 4. számú választókerületnek dr. Gömbös Ferenc jánosházi fogorvos volt, aki többek között a sárvári szervezet segítségével lehetett az első szabadon választott parlament tagja. Az MDF sárvári szervezetének életében meghatározó eseményt jelentett, amikor dr. Boross Péter miniszterelnök politikai nagygyűlést tartott a vár udvarán. Az MDF helyi kezdeményezései közül pedig a legjelentősebbnek Gróf István a kisposták bezárása ellen szervezett- igaz, sikertelen- aláírásgyűjtést említi, hisz a kistérség valamennyi polgármestere melléjük állt.
Az elnök nem csak visszatekintett az elmúlt két évtizedre, de a követendő politika irányvonaláról is szólt.- Mi, sárvári MDF-esek is a jobbközép, konzervatív politizálás hívei vagyunk mindnyájan, ebben az irányban szeretnénk tovább haladni. Bízunk abban, hogy kisebb- nagyobb viharok után a szekér a normális, és az eddig megszokott irányban megy tovább. A sárváriak ismernek bennünket, és tudják, hogy kiállunk a konzervatív értékrend mellett- hangsúlyozta Gróf István.
"A sárvári MDF szervezet 20 éve" c. kiadványa Papp Lajos Alapítvány támogatásával jelent meg 200 példányban. A kötetet forgatva megelevenedik Sárvár rendszerváltozás utáni történetének egy szelete.

-FR-
Megjelent a Sárvári hírlap XXI. évfolyamának 16. számában, 2009. augusztus 28-án

2009. június 19., péntek

A KŐGOLYÓ KIRÁLYA- FEKETE LÁSZLÓ

CSAK SEMMI POLITIKA...-
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK

Májusban folytatódott az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat. A házigazda, Gróf István önkormányzati képviselő vendége ezúttal Fekete László, a "kőgolyók koronázatlan királya" volt.
Az ötgyerekes családapa, Fekete László, egykori kézilabdázó a "Világ legerősebb embere", és a "Magyarország örökös Toldi Miklósa" cím büszke birtokosa, legutóbb 2006 nyarán, az "erős emberek" csapat világbajnokságán járt Sárváron. Akkor legidősebb fiával, ifjabb Fekete Lászlóval a második helyen végeztek. Laci, aki az egyik legnépszerűbb celeb, az idén nyáron is nagy dolgokra készül, hiszen Esztergomban és Amerikában is megküzd majd ellenfeleivel.
A "kőgolyó királya" a rá jellemző vehemenciával elmondta, hogy elege van abból, hogy sportága teljesen megfertőződött, szinte mindenki tiltott szereket szed, míg ő csakis a természetes élelmiszerekre esküszik. Az ő doppingszere a pulykamell, krémessel lefojtva. Fekete László idén januárban töltötte be 51. életévét, és igaz, hogy esténként nincs szüksége altatódalra, de mint mondta, sohasem az edzés, sem a verseny nem okozott számára fizikai megpróbáltatást, vagy fájdalmat. Véleménye szerint ebben komoly szerepe van a genetikai örökségnek is. Ma már csakis naturális versenyeken, "tiszta" ellenfelekkel hajlandó összemérni erejét, akik között nyáron újabb világcsúcsdöntésekre készül, többek között ezért megy el az Egyesült Államokba.
Fekete László a 2006-os országgyűlési választásokon az MDF színeiben mérette meg magát, ám akkor nem került a Parlamentbe. Amint azt lapunknak elmondta, mint minden gondolkodó embernek, természetesen neki is van kialakult világnézete, sőt pártszimpátiája, de ő elsősorban azoknak szurkol, akik őszinték, és akik az egyszerű emberek érdekeit képviselik. A politikusi pályán viszont nem gondolkodik.

-Junior-
Fotó: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XXI. évfolyamának 12. számában, 2009. június 19-én

2009. április 25., szombat

REJTELMEK- SEBŐ FERENC

EGY "REJTELMES" ÉNEKES-ZENÉSZ A VÁRBAN-

Egy hetet kellett csak várni az Évezrednyitó beszélgetések folytatására. "Rejtelmek" címmel Sebő Ferenc tartott előadást a Nádasdy Ferenc Múzeum dísztermében április 16-án. A népzenész- népzenekutatóval ez alkalommal is Gróf István önkormányzati képviselő beszélgetett.
Az énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncház- mozgalom elindítója éppen negyven éve csinálja azt, amit csinál. Énekesként és zeneszerzőként ugyanis 1969-ben mutatkozott be, az azóta eltelt négy évtized alatt pedig számtalanszor bizonyította tehetségét, amit az illetékesek megannyi díjjal honoráltak. Sebő Ferenc az az ember, aki, ha újra kezdhetné az életét, akkor is ugyanazt tenné, vagyis: útjára indítaná a magyar táncház- mozgalmat. Már csak azért sem változtatna, mert saját bevallása szerint ez volt az egyetlen sikeres akciója az elmúlt negyven évben, mely teljes mértékben alulról jövő, teljesen civil kezdeményezésként indult, minden támogatás nélkül, mégis híre ment a világban. - Ez egy igazi magyar szellemi termék, melyre joggal lehetünk mindannyian büszkék- hangsúlyozta a zenész.
Sebő Ferenc másik nagy szerelme a költészet, mellyel még a '60-as években, fiatalemberként fertőződött meg József Attila költészete révén. A költő kapatta rá ugyanis erre a műnemre, mely annyira megfogta, hogy másoknak is szerette volna interpretálni, közben pedig rájött, hogy ez neki énekelve jobban megy. Nem tudja, s persze nem is akarja letagadni ezt a "rejtelmes" kötődést, melyet sárvári beszélgetésébe is beleszőtt.
A színpadi emberként is tevékenykedő művész munkái a világot jelentő deszkákon kívül is a költészet rejtelmeit boncolgatják, és sajátos meghatározás szerint "rendkívül érdekes tárnákat" nyitnak a népzene ismerete felől a régi magyar költészet felé, ismeretterjesztő jelleggel.
Sebő Ferencre tehát nem igazán lehet ráfogni, hogy sokat és sokáig tétlenkedik. a mindig aktív zenész azonban most nagy fába vágta a fejszéjét: évtizedek óta foglalkozik Vikár Béla népzenei gyűjteményével, mellyel kapcsolatban a közelmúltban egy könyvet is megjelentetett. Most egy pályázaton nyert pénz felhasználásával CD-ROM-on adja ki a teljes gyűjteményt, mintegy 9000 tételt, ami a teljes magyar népzenetár háromnegyedét teszi ki.

R.P.
Fotók: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XXI. évfolyamának 8. számában, 2009. április 24-én

2009. április 24., péntek

SZERETNÉM HINNI, HOGY MAGYARORSZÁG LESZ- VIZI E. SZILVESZTER

ÖSSZEFOGÁSSAL VAN KIÚT A KILÁTÁSTALANSÁGBÓL-
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK

Április 9-én folytatódott Gróf István önkormányzati képviselő sorozata, az Évezrednyitó beszélgetések. Ez alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Vizi E. Szilveszter tartott előadást a megszokott helyszínen.
Vizi E. Szilveszter akadémikus, Széchenyi- díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke előadásának mottójául a legnagyobb magyar mostanában sokat idézett, szállóigévé vált mondatát választotta: "Szeretném hinni, hogy Magyarország lesz." Ezzel egyértelművé tette jövőbe vetett hitét, valamint abbéli bizodalmát, hogy van kiút a mai, sokak által kilátástalannak tartott helyzetből. Az ország ugyanis- meglátása szerint- súlyos és mély depresszióba zuhant, melyet az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikája idézett elő. Mégis van remény, csak nagyarányú összefogásra van szükség, és ismét sikeresek lehetünk, hisz ne felejtsük el, hogy nemrég még elsők voltunk. (A posztkommunista országok között a rendszerváltozást követően- G. I.). Az is okot ad a reménykedésre, hogy a magyar kultúra és tudomány évszázadokon keresztül nagy eredményeket ért el, és nem lehet igaz, hogy mindez egyszer és mindenkorra eltűnt. A magyar ember ugyanis ma is tehetséges, csak félre kell tenni az ellentéteket, és össze kell fogni. Vizi E. Szilveszter pedig ezt a szellemiséget szeretné hirdetni. Ennek érdekében nemrég letettek az asztalra egy tudósok által készített tanulmányt, mely esélyt adott volna a kilábalásra. A kemény lépéseket és a fájdalmas megszorításokat azonban ugyanakkor a nemzetközileg elismert szakember szerint csak egy olyan kormány tudja végrehajtani, mely komoly felhatalmazást kap a néptől.
A közelmúltban megszűnt reformszövetség egyik tagjaként jegyzett tudós szerint elsősorban a népfelség elvének érvényesülése miatt lenne szükség az előrehozott választásokra, hiszen egy új, a konstruktív bizalmatlansági indítvány beterjesztése után megalakuló kormány felállása is hónapokat vehet igénybe, ráadásul nem áll mögötte a választók többsége.
Vizi E. Szilveszter úgy véli, hogy a gondolkodó, Babits-i értelemben vett írástudó ember felelőssége talán soha nem volt akkora, mint éppen napjainkban. Véleménye szerint ugyanis Babits Mihálynak tökéletesen igaza van abban, hogy az írástudók mindig a felelősek azért, ami történik, mert ki kell nyitniuk pörös szájukat, meg kell nevezniük azt, ami nem jó. Ezt tette három akadémiai elnök is, a köz érdekében, s ez az értelmiség feladata is: őszintén elmondani, hogy mit lehetne, és mit kell tenni.

Rácz
Fotók: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XXI. évfolyamának 8. számában, 2009. április 24-én

2009. április 2., csütörtök

TURIZMUS- AZ ERŐT ADÓ RÉGIÓ

TURIZMUS- AZ ERŐT ADÓ RÉGIÓ

A megye idegenforgalmi ágazata az utóbbi években,- a nagyarányú fejlesztések hatására- jól teljesített. Ennek egyik objektív mérőszáma a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, mely 2007-ben,- az országos tendenciákkal ellentétben- 102 % volt. Ez akár elégedetté is tehet minket. De akad tennivaló bőven!
A megye idegenforgalmát egyrészt az mentette meg, hogy a vezető, gyógyfürdővel rendelkező desztinációink jól teljesítettek, így Bükfürdő 105,2%-os, Sárvár 133,5 %-os, Szentgotthárd 121,2%-os emelkedést hozott 2007-ben az előző évhez viszonyítva. A másik, turizmusunk növekedését növelő tényező annak a megváltozott nemzetközi trendnek köszönhető, amely a „maximális élmény- minimális idő” szlogennel foglalható össze. A turista számára több célpont felkeresése megfelel adottságainknak, ugyanakkor alkalmas arra is, hogy a nyári szezont megnyújtsa, meghosszabbítsa. A külföldi küldő-piacok tekintetében elmondható, hogy továbbra is Németországból és Ausztriából érkeznek a legtöbben annak ellenére, hogy az előbbi országból majd felére esett vissza az itt nyaralók száma. Most még harmadik az a Csehország, ahonnan Vas megyét könnyen és hamar meg lehet közelíteni. Ugrásszerűen megemelkedett az itten beutazók száma, és hasonló emelkedés várható- hatékony marketing munkával- a lengyelek idecsábítása révén.
Az MDF Vas megyei szakértői szerint,- e téren azonosulva a jelenlegi fejlesztési elképzelésekkel- három kiemelt attrakciót, az egészségturizmust, a kulturális-, valamint az ökoturizmust kell fejleszteni megyénkben.
A gyógy-, és wellness- turizmus vonatkozásában már most látszik az, hogy a kieső németajkú fürdővendégeket pótolja a hazai igénybevétel. Az eddigi 2/3- 1/3 arányú külföldi előny a fele- fele arány felé közelít, azaz mindenképpen megéri bővíteni-beruházni Bükfürdőn és Sárváron is.
„Jól fekszik” a kulturális turizmus fejlesztése megyénknek: a sárvári Nádasdy vár rekonstrukciója után a kőszegi Jurisich vár felújítása is elengedhetetlen, és ennek van lehetősége. Ez ugyanúgy látványosság- növelő fejlesztés lesz, mint a szombathelyi Iseum megújítása is. A kultúrához kapcsolódó vallási turizmus az EU nyugatra fekvő államaiban sokkal nagyobb szerepet játszik, mint nálunk. A celldömölki búcsújáró-hely rendszerbe vonásával ez erősíthető. A sport-turizmus fellegvára az ostffyasszonyfai Pannonia-Ring, mely lekötött edzés-, és versenyprogramjai ellenére több információt adhatna a megye és a régió autó-, és motorsport rajongóinak.
A legkisebb ráfordítással a leglátványosabb fejlődést az ökoturizmus fejlesztése hozhat megyénkben, kiemelten az Őrség, a Vend-vidék, a Vadása- tó megismertetése jelenthet a hazai látogatók számára. Nemhiába az Őrség nyerte el tavaly „Magyarország legjobban fejlődő vidék desztinációja- 2007” címet azzal, hogy egy év alatt 23 %-al növelte a szállóvendégek számát a 99 %-ban belföldi turisták körében. Többek között az MDF országos és helyi politikusainak nyomására nyerte vissza az Őrségi Nemzeti Park méltó függetlenségét az idén, mely intézmény szakembereivel és programjaival irányítja a térség természeti erőforrásait a turizmus szolgálatába állító fejlesztéseket. Nem hagyható ki a pályázati pénzt erre elnyert Celldömölk melletti Sághegy kráterére építendő „Vulkánház” a természetet kedvelők vasi célterületei közül ugyanúgy, mint a Rábán a vízi- túrázást komfortossá tévő, azt elősegítő projektek sem.
Az MDF Vas megyében nem azonosul a jelenlegi kormány által erőltetett Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezetek olyanforma kialakításával, melyek vonatkozásában a megcélzott és elnyert pályázati pénzek egyetlen forintja sem szolgálja direkt módon, tárgyiasult formában a turizmus fejlődését.
A megye turizmusa fejlődésének legnagyobb gátját az MDF továbbra is a nehezen megközelítésben látja. A fejletlen észak- déli közlekedési kapcsolatok, az autópályák, valamint a nemzetközi repülőtér hiánya nagyon komoly versenyhátrányt okoz a megye turisztikai vállalkozásainak. Amíg ezen a téren nem történik látványos előrelépés, a legkomolyabb marketingmunka sem érhet el látványos eredményeket.

Gróf István

Megjelent a Vas megyei MDF által kiadott "Most mi jövünk" c. programfüzetében 2009. 04.02-án

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

Nemcsak az ország többi megyéjéhez, hanem még a Nyugat- dunántúli Régió megyéihez képest is behozhatatlan lemaradásban van megyénk közúthálózatának fejlesztése. Lassan oda kerülünk, hogy Vas lesz az ország legutolsó, autópályával megközelíthető megyéje. Az EU-hoz való csatlakozásunkkal egy időben a területünket észak- dél irányban átszelő 86-os főút leterheltsége 3-4-szeresére nőtt, és napi 3- 4000 áthaladó kamion veszélyezteti a falvainkon áthaladó utak lakosságát környezetszennyezési és közlekedésbiztonsági okokból. A kormány, ámbár számtalan figyelemfelhívást kapott mind a szakmai, mind a civil szférától e tárgyban, a hirtelen meg növekedett forgalom autóúton történő elvezetésének megoldásában a mai napig késlekedik, előrébb helyezve pl. a Szeged- Arad közötti M43. autóút építését is. A megyeszékhelyről a győri M1 autópálya elérését jelenleg idén, az év közepén a váti elkerülő késleltetett átadásával 4, 2010 őszén a Szelestét elkerülő szakasz megépítésével ismét csak 4, a Szombathely- Vát között épülő szakasz előreláthatólag 2011 őszén forgalomba helyezésével 9 km-rel hozzák közelebb a közlekedők számára. És akkor még a Szeleste- megyehatár, valamint a megyehatár- Csorna optimistán, a kockázatokkal nem számolva 2013 év végére tervezett átadását, valamint a Csorna- Győr közötti 85-os autóút szintén arra az időre tervezett átadását nem is említjük. Az MDF elengedhetetlennek tartja a környezetvédelmi tervezések ütemének áttervezését, az M86 autóút építésének azonnali felgyorsítását. Az MDF támogatja továbbá a 86-os főút Körmend alatti szakaszán a Nádasdot elkerülő, a Körmend feletti szakaszon az Egyházasrádócot, Kisunyomot elkerülő utak mielőbbi megépítését is.
Hasonló késlekedést mutat az M8 gyorsforgalmi út Vas megyei első, 30 km-es szakaszának előkészítése. Az osztrák határ és Körmend- kelet csomópont közötti útszakasz előkészítésében minimum egy évet várat magára a környezetvédelmi engedély kiadása, hogy aztán az engedélyezési terv elkészítése után a területvásárlás, majd az építés megkezdése 2012-ben elkezdődhessen, és 2014-ben átadásra kerülhessen. Ez, még ha a Körmend elkerülő szakasz előbb átadásra kerül is, nem lesz időben csatlakoztatható az osztrákok által addigra megépített autóúttal, és gátjává válhat a Szentgotthárd és Körmend térségében elkezdett iparfejlesztési elképzeléseknek is. Az MDF támogatja az M8 gyorsforgalmi út Körmend- veszprémi megyehatár közötti szakaszán új, a településeket elkerülő nyomvonal kialakítását.
Mielőbb el kell kezdeni az M9 autóút előkészítését is, egyetértve a Nemesbőd feletti szakasz főútként, alatta pedig autópályaként való megépítését. Nem várathat magára a Celldömölköt elkerülő út megépítése sem.

A vasútfejlesztési feladatok között az MDF kiemelten kezeli az Észak- Dél (Baltikum- Adria) korridor megyénket átszelő két szakaszának mielőbbi, gyors fejlesztését. A Katowice- Pozsony- Rajka- Hegyeshalom- Csorna- Porpác- Szombathely irányban, majd az innen egyrészt a Nagykanizsa- Gyékényes-Fiume, másrészt a Körmend- Zalalövő- Koper- Trieszt felé elágazó szárnyvonalak fejlesztése az országnak elengedhetetlen gazdasági érdeke, megyénknek pedig lehetőség a fejlesztésre. Ezért érthetetlen az, hogy a Körmend- Zalalövő szárnyvonal ma is a megszüntetett vasúti pályák között szerepel. Szerencsére a kormányintézkedést a ciklus végéig felfüggesztették. A döntő érvnek itt nem a gyér utasforgalom tényének, hanem a stratégiai fontosságú teherszállításnak kell lennie. Szakértőink fontosnak tartják a fent említett CETC régió vonalak között elsőként a Hegyeshalom- Porpác, valamint a Szombathely- Nagykanizsa vonalak villamosítását azt követően, hogy a jelenleg fejlesztés alatt álló Zalalövő- Ukk- Boba vonalak korszerűsítése, valamint a kevésbé tranzit-szerepet játszó Celldömölk- Pápa- Győr vonal felújítása befejeződik.
Támogatjuk és egyetértünk azokkal a GYSEV által megvalósítás előtt álló, valamint tervezett fejlesztési projektekkel, amelyek a Sopron- Szombathely- Szentgotthárd vonalon- a megye vasúti közlekedését segítve- megvalósításra várnak, valamint a Semering vasút (Bécs- Klagenfurt- Tarvisio) jelenleg túlterhelt osztrák területekről Nyugat- Magyarországon áthaladó pálya kiépítésével. Szintén fontos annak a vasút- közlekedési koncepciónak támogatása, mely megyénk városait, Szombathelyt, Szentgotthárdot beköti a dél- ausztriai Coralbahn- vonal (Graz- Klagenfurt) rendszerébe.

Mind a személyszállító repülőtér megépítése Szombathelyen, mind pedig a Vát- Porpác térségében előkészített teherszállító repülőtér megépítése Vas megye gazdasági fejlődésére pozitívan hat, ezért támogatjuk mielőbbi megvalósításukat.

Kerekes G. István

Megjelent a Vas megyei MDF által kiadott "Most mi jövünk" c. programfüzetben, 2009.04.02-án

2009. január 2., péntek

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- 2009

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- 2009

A sárvári Nádasdy-vár múzeuma 2009-ben az immár a IX. évfolyamába lépett Évezrednyitó beszélgetések sorozatának adott ismét helyet nevezetes dísztermében. Ezúton is köszönet érte.
Az esztendő folyamán ismét öten látogattak el hozzánk, a kultúra, a tudomány, a sport és a közélet területéről. Sikerült a pulpitusra meghívnom Magyarország egykori miniszterelnökét, Boross Pétert is.
Az elhangzottakat, mind azt az előző év bevezetőjében megírtam, az "Évezrednyitó beszélgetések 2008- 2009- 2010" című, "lila" kötetben olvashatjuk.
Gróf István, a sorozat szervezője- házigazdája, a kötet kiadója

* * * *
VIZI E. SZILVESZTER, ORVOSPROFESSZOR, AZ MTA VOLT ELNÖKE
"Szeretném tudni, hogy Magyarország lesz"
2009. április 9-én





















SEBŐ FERENC, NÉPZENÉSZ, NÉPZENEKUTATÓ
"Rejtelmek..."
2009. április 16-án















FEKETE LÁSZLÓ, ERŐS EMBER
" A kőgolyó királya voltam és maradok én"
2009. május 20-án

















SZEREMLEY HUBA, BORÁSZ
"Badacsonyi bölényvadászat"
2009. október 21-én





















BOROSS PÉTER, VOLT MINISZTERELNÖK
"keresztény nemzetpolitika"
2009. november 5-én