1995. június 27., kedd

EGY FŐ-FALUGAZDÁSZ MONOLÓGJA

EGY FŐ-FALUGAZDÁSZ MONOLÓGJA

Nem hogy nem volt rossz ez a tizenhat hónap, hanem életem egyik legszebb, legemlékezetesebb időszaka volt. Akinek nem volt ilyen tapasztalata- kinek volt?- az is beletanult a "szolgálatba". A Boross Péter miniszterelnök által a zöldkeresztes nővérekéhez hasonlított szolgáltatás teljesen új viszonyt alakított ki a gazda és a falugazdász között. Nem volt hivatalosdi, packázás, pökhendiség, hanem segítség, szolgálat volt. Hogy ez mindig és mindenkinek megérte, nem tudom, de azt hiszem, hogy nagyrészt igen. Az ötleteket, az APEH-es, TB-s ügyletekben való hasznos és ésszerű tanácsokat hamar továbbadtuk, miután mérlegeltünk és kalkuláltunk, de a gazdák ügyeit elintéztük anélkül, hogy mi jól jártunk volna. Úgy hiszem, hogy ezt akkor egyikünk sem bánta. Persze ehhez kellett egy fix háttér, esetünkben az FM Hivatal. és persze kellett ehhez egy stílus,melyet a Hivatal vezetése alakított ki. Ezúton köszönjük tehát a szombathelyi Hivatal munkatársainak az együttműködést. És külön köszönjük Joubert Attila hivatalvezetőnek azt, hogy működésünk négyötöde levezényelte, és hogy megmutatta nekünk saját példáján keresztül, hogy a becsület, a tisztesség, a kertelés nélküli igazmondás hosszútávon kifizetődő. És köszönöm nektek, falugazdászoknak, hogy egy szép kísérlet, próbálkozás részese lehettem, Veletek együtt. Ha apró tüskék, netán szálkák maradtak is bennetek egymás iránt, felejtsétek el ezeket. (egyesületünkbe) Hívunk mindenkit, függetlenül attól, hogy holnapután hová megy dolgozni, vagy netán sehova sem megy. Egészséget, kitartást, hitet, boldogságot mindenkinek!

Gróf István
leköszönő fő- falugazdász
elhangzott 1995. június 27-án, az utolsó falugazdász értekezleten

* * * * *
FALUGAZDÁSZ TÖRTÉNELEM 11 TÉTELBEN

1. FOGAMZÁS, SZÜLETÉS:- 1993 tavasza, Dr. Medgyasszay László államtitkár ötlete
- 1993 ősze- intézkedés a konkrét magvalósítás érdekében
- 1994 január: Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter elkülönít 1 milliárd Ft-ot erre
- 1994 március 1: Dr. Boross Péter miniszterelnök útnak indít minket Gödöllőn
2. KIBONTAKOZÁS: - 1994 márciu- április: öröm, ismerkedés egymással és a feladatokkal
3. MEGSZEPPENÉS: - 1994 május 8-i választások után, de ez elült
4. LEGSZEBB FÉRFIKOR: - 1994 június- július- augusztus, és a jól sikerült aratás
5. HIDEG ZUHANY: - 1994 szeptember 8- Lakos László miniszer nyilatkozata, miszerint nincs szükség a hálózatra
6. TIZEDELÉSI PARANCS: - 1994 szeptember 30: 15 %-os leépítésre parancs!
7. BIZONYÍTÁSI KÉNYSZER - 1994 szeptember- október- november
8. LEBEGTETÉS: - 1994 december- 1995 január= 60 nap!
A falugazdászoknak nincs mire koccintani!- hivatkozás a Vas Népe cikkre
9. APÁTIA: - 1995 február- március- április. május- a sorsunkba való csendes belenyugvás, időnként optimista felvillanásokkal: talán megtartanak bennünket!
10. SANDÁN NÉZZÜK EGYMÁST, MINT VETÉLYTÁRSAT: -1995. június: 13 körzet lesz a 24 helyett!
11. MÉLTÓSÁGTELJES (ez rajtunk múlott!)KIMÚLÁS: 1994 június 30

* * * * *
A FALUGAZDÁSZ HÁLÓZAT LÉTSZÁMADATAI:
1994. 03.01: 29 fő + 1 önkormányzati
1995. 01.01: 25 fő + 4 önkormányzati
1995. 03.01: 25 fő + 3 önkormányzati
1995. 04.01: 24 fő + 3 önkormányzati
1995. 06.30: 0 fő> 21 pályázat a 14 sikeres gazdajegyzői állásra

1995. június 2., péntek

FELSZÓLALÁS A MEGYEI KÖZGYŰLÉS AGRÁRPROGRAMJÁNAK VITÁJÁBAN-1995. 06.02

Tisztelt Közgyűlés!
Hölgyeim és Uraim!
Úgy érzem, hogy a Vas megyei Közgyűlésben témám és mondanivalóm megértésre é visszhangra talál. Ahogy végignéztem a névsort, a közgyűlési tagok egyharmada valamilyen módon érintett az agráriumban.
Az előterjesztéssel kapcsolatosan kiegészítésem, véleményem van, sőt a javaslatokat is bővíteni szeretném.
Véleményem szerint az előterjesztés a beharangozott gazdasági rendszerváltozás helyett inkább a politikai rendszerváltozásra helyezte a fő hangsúlyt. Ez hiba. Azt tartanám természetesnek, ha az 1995-ös megyei helyzetértékelő elemzés a közelmúlt káros intézkedéseit, mint előzményeket venné számba. De a részletes feldolgozó részben, akárcsak az összegező részben, a bajokat csak az 1990-94 év közötti kormányintézkedésekre hárító vádakként ismerteti. Nagy Tamásnak, a minden oldalon tiszteletnek örvendő politikusnak a múlt héten elhangzott mondata jut eszembe-" ezt a testvérháborút be kellene fejezni, és a szövetkezeti ás magángazdálkodásnak össze kéne végre fogni, egy úton menni."
Az előterjesztést olvasó netán politikai oldalról ítélje meg, hogy a kárpótlás a magyar falu kárára történt? Jól prosperáló szövetkezetek földjéből oroztak el a döntéshozók, de az is politikai döntés, hogy a 35 éve "önként és dalolva" tsz-be behajtottak onnan kapták vissza a földet, ahová bevitték. Azon is túl kellene tenni magunkat, hogy a túlzó mértékű állatlétszám csökkenésen rágódjunk, netán az üres istállókról, erőltetett kapacitással működő vágóhidakról panaszkodjunk. Pedig az ezt kiváltó intézkedések előfutára az "aranykorszaknak" mondott '89-es évben történt. Emlékszünk a parlament előtti tejkiöntésre, amely a túltermelést ellentételező, felvásárlást korlátozó intézkedéseknek volt az előfutára. Vagy netán nem az agrárium súlyos betegségének általános példája volt az 1989. évi Péter-Pál napi aratósztrájk?
Kiegészítéseim a következőkben foglalhatók össze: az előterjesztésben olvasható, hogy a múlt évben a kistermelők nagyobb területen dolgoztak, mint amennyi a tulajdonukban volt, és az a tendencia megfordult az utóbbi időben.
Mint a falugazdász- hálózat vezetője állíthatom, hogy bizonytalan jövedelmezési viszonyok ellenére a gazdálkodási kedv- vagy fogalmazhatnék úgy is, hogy gazdálkodási kényszer- nem csökkent. Mi is bizonyos egészséges területkoncentrációra számítottunk, ez azonban nem következett be 1995-ben- mint ahogy a felmérések mutatják. Sőt, újabb, nagyüzemeknek eddig bérbe-adott földeken gazdálkodnak a kistermelők.
A szövetkezeti kiválásokkal kapcsolatos tagi és vagyon kivitel Vas megyében az 1992. évi törvény adta lehetőségekkel 2, 8%. Az elemzés szerint is az országos tendenciákkal ellentétes folyamatok alakultak ki Vas megyében. Megint az a tény, hogy az emberek többsége többre becsülte a létminimumot biztosító tsz-, vagy állami gazdasági állást, mint a kemény munkát igénylő, és kockázatos vállalkozásokat. Emiatt ilyen alacsony az az arány.
Az 1992-93 és 94. évi aszálykár negatív hatását erőteljesebben ki kellett volna emelni. Ugyancsak a jövedelmezőségre ható fontos negatív tényező az agrárolló. Egy példával szeretném ezt megvilágítani: húsz évvel ezelőtt egy liter bor árán 5 liter benzint lehetett kapni, azaz a 20 Ft-os bor árán 5 liter 4-TA-os üzemanyagot lehetett vásárolni. Ma egy liter bor árán 0,5 liter benzint lehet kapni, tehát az arányromlás, ha így világítjuk meg, tízszeres!
Az élelmiszeriparral kapcsolatosan az előterjesztés szerint a Vas megyében befektetők háttérbe szorultak, nem tudták kivenni a részüket a privatizációból. Ezzel természetesen egyetértek, ugyanakkor hozzáteszem azt, hogy a tulajdonosok részéről volt olyan álláspont, hogy a termelők egyrészt elaludtak, nem figyeltek a kiírásokra 1993 körül. Másrészt voltak olyanok, akik a 25 %-os részvénypakettet kevésnek találták, és nem indultak az adott élelmiszer-ipari privatizációban. Harmadrészt a befektetésre szánt tőkét sokan a termelők közül a tartozásaik kiegyenlítésére használták fel.
1994-ben semmi akadálya nem volt annak, hogy a termelők akár a Szombathelyi Tejipari Részvénytársaságban tulajdonhoz jussanak.
Az elmaradt beruházásokkal kapcsolatosan az előterjesztésben bemutatottak nagy része igaz, de legyen szabad bemutatnom a MÉM és az FM-es statisztikákból származó adatokat a '89-'91, és a '94-es évre vonatkozólag.
A legnépszerűbb traktorból, az MTZ 50-ből 1989-ben 1956 db-ot, 1991-ben 410 db-ot, 1994-ben 2185 db-ot értékesítettek. Az MTZ 80, 82 -ből ugyanezen 3 évre vonatkozó adat: 1989-ben 1800 db., 1991-ben 245 db., 1994-ben 2787 db. Tehát ez az a terület, ahol bizonyos eszközpótlás bekövetkezett. Ez az a bizonyos 12 milliárd Ft MFA pályázatoknak köszönhető, amit zömében 1993-94-ben kaptak a gazdálkodók.
Megemlítendő az a határ-menti specialitás, amely Vas megyében kiváltképpen jól működik, vagyis az Ausztriából, Szlovéniából behozott használt erő-, és munkagépek dolgoznak a háztáji gazdaságokban.
A legutóbbi, a falugazdászok által felmért gazdakataszter alapján 3426 olyan gazda van Vas megyében, akinek 5 ha-nál nagyobb földje van, tenyészállatot tart, illetve árutermelést folytat. Még minket is meglepett az 1994 nyarán végzett felmérés a magánkézben lévő kombájnok számáról. A TESZÖV jelentés 40 db.-os készletével ellentétben 132 db-ot írtunk össze. Tehát nem mondható rózsásnak az eszközellátottság, a gazdálkodó azonban több úton is próbál eszközhöz jutni.
Túlzásnak tartom az előterjesztésnek azt a megállapítását, hogy az egyéni gazdák egyedül maradtak és elszigeteltek lettek volna. Az 1994. márciusa óta működő falugazdász hálózat működése során több ezer ügyet rendezett a magángazdák részére. Hozzá kell tenni, hogy Vas megyében két gazdakör van alakulóban. 16 községben működik gazdakör, mintegy 300 taggal, melyek nagyon sokat segítenek. Integráló szerepük akár a beszerzés, akár az értékesítés, akár a termelés oldaláról jelentős. Az előterjesztésben foglaltakkal egyetértek azzal, hogy legalább ugyanolyan hangsúlyt kell helyezni legalább az átmeneti időben a szakmai továbbképzésekre, mint az iskola- jellegűekre. Legfőbb feladatuk a pénzügyi, gazdasági, vállalkozási területen, valamint a növényvédelem területén vannak. Az öntevékeny tanfolyamszervezésen túl, a falugazdászok által szervezett "zöldkönyves" növényvédő tanfolyamot több, mint 300-an végezték el. Megjegyzem, hogy a Vas megyében létrehozandó népfőiskola intézményét is üdvözölnénk.
A megoldandó problémákat hat pontban foglaltam össze:
1. A termelés finanszírozásának elősegítése. A hitelek kevesek kiváltsága. A mezőgazdaság, mint egy rossz adós- akár szövetkezet, akár magántermelő-, ezt a minősítést cipeli a hátán, azaz kölcsönhöz nehezen jut. Pedig a napi munkák finanszírozásához (munkabér, vetőmag, takarmány) hiteleket kell felvenni. Cél tehát a bankok hitelezési műveleteinek növelése, az állami garanciával védett hitelek arányának emelése, azok biztonságosabbá tétele érdekében.
2. Bizonyos törvények késéséből fakadó problémák miatt, pl. a vadászati törvény és erdőtörvény, a kaotikus állapotok továbbra is fennmaradnak.
3. A Bokros- program "export- csökkentő" forintleértékelése során a hasznot az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők fölözik le, a gazdálkodókat- ezen osztozkodásból kihagyva- még azzal is sújtja a program, hogy az import áremelkedés is őket terheli.
4. A támogatások reálértéke csökken, a jelenlegi támogatási rendszer és a banki szemlélet összekapcsolása nehezíti a cél elérését, a támogatás igénybevételét, és differenciálja a termelőket úgy, hogy sokszor kevés, és nem mindig a rászoruló nyeri el a pályázatokat. A hiteligénylések feltételeinek javítása, és a földhitel-intézetek létrehozása sokat segítene a valós földár kialakítására. Manapság, - és ez anarchia- "holmi" gépekre vagy ingatlanra, mint fedezetre, nem ad hitelt egyik bank sem.
5. A kedvezőtlen termőterületeken, melyek megyénknek mintegy harmadát adják, (Őrség, Hegyhát, Cser, Alpokalja) a minimális jövedelem elérésének lehetősége is nagyon nehéz. Helyesebb lenne ezek esetében az ideális álmok, az intenzív rendszerek helyett a realitásnál maradni. A termőföld rovására az erdősítést kellene jobban kezdeményezni, miáltal az EU-hoz való csatlakozásunk után biztos piacképes áruval is szolgálhatnánk, valamint turisztikai szempontból is vonzóbb lenne a körzet, nem beszélve arról, hogy a folyamatos kiszáradás során is ez lenne a legjobb hasznosítási mód. Nem szégyen ezeken a területeken extenzív állattartást folytatni. Ugyanakkor tudvalevő, hogy az önellátó, vagy egy- egy terméket piacra dobó, részidős gazdaságok nem az intenzív gazdaságok feltételeivel rendelkező, koncentrált nagyüzemek célkitűzéseit akarják megvalósítani.
6. A koncentrált és egységes információs rendszernek kell minél előbb kialakulnia.
Köszönöm a szót, Elnök úr!

Gróf István, főfalugazdász
MDF- frakció
Szombathely

Elhangzott a Vas Megyei Közgyűlés vitájában, 1995.06.2-án, megjelent a Vasi Kisgazda c . havilapban 0995. 11. hóban