A FORRADALOM NEM ELBUKOTT, AZT LEVERTÉK

" A FORRADALOM NEM ELBUKOTT, AZT LEVERTÉK..."

A nemzeti ünnephez méltó, tartalmas műsorral tisztelegtek a sárváriak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 151. évfordulóján. Az ünnepi városi műsor a Nádasdy-vár udvarán a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Horváth Róbert versmondó Degré Alajos visszaemlékezéseit mondta el. A lelkesült szavakat hallgatva, az oly sokszor, de talán mégsem elégszer felidézett események részesei lehettünk ismét: a 12 pont megalkotásától a sajtófoglaláson, a foglyok kiszabadításán át, a felemelő pillanatig, midőn "...kilépett Egressy Gábor, nemzetiszín rózsával a mellén, s elszavalta a Talpra magyar-t. Az esküszünk-et mindig utánadörögte az egész közönség. Aztán felolvasta a Tizenkét Pontot, mire a zenekar rázendítette a Rákóczi- indulót."
Ezt követően a Fergettyű együttes muzsikált, majd Gróf István, a város alpolgármestere mondta el az ünnepi beszédet. Személyes emlékével kezdte szónoklatát, mely számára az első-1964. évi- kokárdás március 15-ét, majd az első- 1989. évi- piros betűs ünnepi március 15-ét idézte fel. Ezt követően az európai forradalmak- mint a magyar forradalom előzménye- több történéseit érintve, a reformkori Magyarország eseményeit, főbb személyiségeit említve, az 1848. március 15-ei események kerültek előtérbe. Eközben a szónok elidőzött mindazon vívmányokon, melyek máig hatnak: az alkotmányosság, a parlamentarizmus, a politika, társadalmi és gazdasági szabadság gondolatvilága.
1848 eszmeisége sokszor segített a hányattatott sorsú magyarság történetében, így 1945-ben, 1956-ban és 1988-89-ben is. A magyarok európaiságáról szólva- a történelem kerekét visszaforgatva- figyelemreméltóak a következő szavak: "Magyarország több szolgálatot tett Európának, mint viszont." Az "Európa" szó nem mint földrajzi kategória, hanem mint minőség jelentsen számunkra elérendő célt. E gondolatkörhöz tartozóan megjegyezte:" Korunkban azonban vigyáznunk kell, hogy nemzeti hagyományainkkal magyarként legyünk európaiak, és nem európaiként magyarok. Nehéz ezt elhitetni ma Magyarországon, mikor a nemzeti érzésre való hivatkozást gyakran szánalmas mosoly kíséri."
Emlékezett a Bajcsy- Zsilinszky Társaság által megfogalmazott "Mit kíván a magyar nemzet?" 1989. március 15-ei követeléseiről, hiszen az ott leírtak mára valóssággá váltak, melynek eredményeként Magyarország teljes jogú NATO- tagsággal, az Európai Unióba szóló meghívással is rendelkezik. Beszédét a következő szavakkal zárta: "E térségben felmutatott teljesítményünk lehetővé teszi megérkezésünket a fejlett világba, és orvosolhatja szörnyű félelmeinket, orvosolhatja trianoni szétszakítottságunkat, elesettségünket."
Az ünnepi műsor a Hámori Balázs koreográfiájára készült, "Forradalom alulnézetben" című tánckompozícióval folytatódott, melyet a Néptánckör férfi tagjai mutattak be. Az emlékezés Buda Ferenc: Március című versének bemutatásával (Horváth Róbert szavalt) majd a Pedagógus és Ifjúsági Kórus (vezényelt Hallerné Horváth Márta) igényes műsorával, s végül a Szózat eléneklésével ért véget.
Az ünnepi délelőtt az 1848-as szimbólumok megkoszorúzásával folytatódott, ahol a pártok és a különböző szervezetek képviselői tisztelegtek, majd a Művelődési Központban a Regős-együttes korhű dalokat játszott.

Duszkó Pálné
Megjelent a Sárvári Hírlap XI. évfolyam 6. számában, 1999. március 26-án