50 évvel a Rákfogó után a Magyar Jazz Quintet koncertezett a Lamantin Klubban
2022.06.30. -Szöveg és fotók: Gróf István
A várva várt alkalomra, mikor is a
„Nagy” Syrius mellett a hazai fúziós jazz másik állócsillaga, a
Rákfogó utódzenekara szólalt volna meg Szombathelyen, hetekkel előtte készültünk.
Szakcsi Lakatos Béla zongorista-zeneszerző és
Kőszegi Imre dobos lettek volna az őstagok, de korunk nyavalyája, a covid ismét belenyúlt az eseményekbe: Szakcsi lebetegedett. Helyette
Oláh Kálmán, a mára szintén legendás billentyűs ugrott be helyette. Kíváncsian vártuk, mit hoz az este.
A kánikula nem kímélt szerdán este sem, minden eddiginél magasabbra emelkedtek a hőmérők higanyszálai, és már alulról közelítették a 40 fokot, mikor a diákok előzenekara, a
Hegedűs - Kiss duó a színpadra lépett.
Hegedűs Boglárka filigrán énekesnő meglehetősen tapasztalt múlttal állt a mikrofon elé, és tudta, hogyha a nagy amerikai sztenderdekből válogat, baj nem történhet. Társa,
Kiss Károly e-pianón kísérte az énekesnőt, kotta nélkül (az Óz-ban bizony elővehette volna...). A
Sunny Side of the Street, a
Black Coffee, majd az
Over The Rainbow, végül a
Natural Boy kerültek előadásra. Boglárka hibamentesen, tisztán énekelt, jól frazírozott, párszor, így az első nótában kitűnően improvizált. Talán a teltebb hangzás, a hangerő lehetett volna picit erősebb.
Pár perces átszerelés után - dicsérendő a hang- és fénytechnikusok profi munkája a Fesztiválon! - már a színpadon láthattuk a nemzeti ötösfogat tagjait. A színpad bal oldalát a beugró billentyűs, Oláh Kálmán foglalta el, hagyományos hangversenyzongorája mögött, míg a fronton a zenekarvezető szárnykürtös,
Fekete- Kovács Kornél állt. A dobogó jobb oldalán a fiatal gitáros,
Fenyvesi Márton állt hangszerével, míg a bemutatáskor szűnni nem akaró vastapssal köszöntött Kőszegi Imre, és a fiatal bőgős,
Orbán György a pódium hátulján helyezkedtek el.
Folytatódott az amerikai jazzereknek történő fejhajtás náluk is: egy Szakcsi Lakatos által áthangszerelt
Herbie Hancock darabbal, a
Butterfly-al kezdtek, melyben felhasználták a
Stella By Starlight és a
Out of Nowhere dallamait is. Sűrű tizenhatodokkal pörgött a beat, Oláh precíz zongora, Fekete hosszabb lélegzetű szárnykürt, és Fenyvesi ötletdús gitár-improvizációival bélelten. Ennél is hosszabb lélegzetű volt
John Coltraine kéttételes szvitje, a
Love Supreme. Visszhangosított gitárral lett a téma felvezetve John Scofield hazai helytartója jóvoltából, majd a rögtönzések sorát a fiatal kora ellenére magát hamar az élvonalba találó Orbán kezdte bőgőjén.
Érdekes volt Fekete-Kovács szólója, amelyben a modern technika elemeit beépítve synth-jével a trombita szólóit lekövető fütty-dallamok tették változatosabbá a zenekar hangzását. Az első tétel harmadik szólistája a zongorista volt, de az élvezetből sajnos el is veszhetett valami: hangszerét nem hangosították meg eléggé. A szvit második tételét már főleg megkomponált zene alkotta, csodálatosan ismétlődő harmóniákkal, ritmusvariációkkal. A koncert harmadik darabja
Miles Davis tiszteletére szólalt meg, annak
Solar c. kompozícióját a hazai top jazzerek által átértelmezve, Szakcsi Lakatos Béla tollából hangszerelve. A Davis-i sound jött vissza Kornél csövéből is, posztmodern dallamvezetéssel, majd a szerényen, visszafogottan játszó Fenyvesi Márton ismét csodálatos, gyors futamokkal körített, mégis élvezhető dallamokkal bélelt, visszhangosított rögtönzése volt emlékezetes. Nemhiába emlegetik Babos Gyula intellektuális gitárjátékának örököseként a fiatal pécsi zenészt.
A koncert befejező száma,
John Coltraine Afroblue-ja ismét egy lassú balladaként indult. Oláh vezette fel zongorán a dallamot, majd 6/8-os szaporábbra váltott a ritmus. Az opusban nemcsak Fekete- Kovács, de Fenyvesi is bevetette a free-elemeket hordozó effektek tárát. Az előbbi jobb lábával tekerte a kütyüket, szférikus hangokat kicsalva belőle, de a gitáros is sikerrel szállt be a kísérletező zene meghökkentő hangzásvilágának tolmácsolásába. A szám csúcspontja a 68 éves kora ellenére varázsából mit sem vesztő, mosolygós arccal a nyolcadokat ezerféle variációval kihozó Kőszegi dob-imprója volt. A zongora felülről lefelé bontogató akkordmeneteivel zárult a darab.
A szerdán szintén teljes telt házat adó közönség vastapssal hívta vissza a hazai sztárzenészeket, akik a szintén amerikai Richard Rogers örökzöldjével, a
Have You Met Miss Jones-szel, egy üdítő swinggel búcsúztak el a vasi hallgatóságtól. Mind az öt zenész kivettee részét a rögtönzésekből, itt kiemelten Orbán Gyuri bőgőszólója volt emlékezetes - nemcsak élvezetes előadásmódja miatt. A top hazai jazz-zenészek több mint másfél órás szerda esti koncertje megmutatta, hogy itt, Európában, benne Magyarországon is van létjogosultsága a jó jazznek. Ha a közönség jegyeket vesz, addig nincsen gond.
2022.06.30. - 17:15 | Gróf István
50 évvel a Rákfogó után a Magyar Jazz Quartet koncertezett a Lamantin Klubban.
Megjelent a vaskarika.hu portálon 2022.06.30-án
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése