2001. november 23., péntek

NYUGODJANAK BÉKÉBEN!

Sárvár Város Önkormányzata november 1-én, Mindenszentek napján 16 órakor tartotta kegyeleti megemlékezését a Soproni úti temetőben.

A Városi Fesztivál és Koncert Fúvószenekar gyászdalainak kíséretével, lassú meneteléssel először a II. világháborús emlékműnél állt meg a menet. De nemcsak a város vezetői, hanem a temetőlátogatók hosszú sora is. Az 1989. június 9-én avatott "lobogó- láng" elnevezésű, süttői mészkőoszlop előtt Orbán István esperes úr imádkozott a hősökért, az egyház elhunyt tagjaiért és minden halottért, akik az örök élet és a feltámadás reményében e sírkertben nyugosznak. Ezután dr. Dénes Tibor polgármester és Gróf István alpolgármester helyezték el a város koszorúját a vietnámi csiszolt gránit lépcsőkre, a II. világháború áldozatainak emlékére.
Gyászos dallamok kíséretében indult tovább a menetelők sora a dobrovoljácok (csetnikek) mellett felállított új szovjet síremlék elé. Itt Szabó Lajos képviselő mondta el avató beszédét: "Tisztelt emlékezők! Ma gyászoljuk elhunyt rokonainkat, ismerőseinket, és az ismeretlen elhunytakat. Ez az a nap, amikor gyertyával, koszorúval emlékezünk halottainkra. Hozzátartozóink sírjainak megkoszorúzása mellett ma egy újonnan emelt sírbolt előtt állunk, a II. világháborúban elesett szovjet katonák sírjánál. Sárvár Város Önkormányzata úgy határozott, hogy az Ady utcában lévő szovjet emlékművet megszünteti és a városi temetőben helyezi végső nyughelyükre a Sárváron elesett szovjet katonák földi maradványait. Ehhez az elhatározáshoz megszerezte az Orosz Föderáció követségének beleegyezését is. Így ma az újra temetett szovjet katonákat is gyászoljuk." A továbbiakban a képviselő megemlékezett az embertelen háborúk áldozatairól, akik e temetőben nyugosznak, és azokról a magyar katonákról is, akiket idegen földön hantoltak el. Felemelt hangsúllyal fejezte ki beszédét: "Azt kívánom, hogy emléküket és földi maradványaikat a jövőben senki ne háborgassa! Nyugodjanak békében!"
Szabó Lajos szép beszéde után a történelmi egyházak képviselői következtek.....
Ezután a megemlékezés legünnepélyesebb pillanatai következtek: a koszorúzás és a főhajtás, a nemesen egyszerű emlékkőnél, melyre rövid feliratot vésetett az önkormányzat: "A Sárváron elesett szovjet katonák emlékére 1945-2001". Először dr. Dénes Tibor és Szabó Lajos helyezték el vörös szegfűs koszorújukat, melynek szalagjára a következő szöveget nyomtatták:"Kegyelettel Sárvár Város Önkormányzata 2001". Utánuk feltűnően elegáns orosz tisztek hozták vörös szegfűs, krizantémos koszorújukat, melynek szalagjára- Az Orosz Föderáció nagykövetsége- szöveget írták, végül az Ukrán Nagykövetség tisztje tette a talpazatra sárga krizantémos, kék szegfűs gyönyörű koszorúját.
A szépen megrendezett ünnepség a gyászzene dallamaival árt véget.

* * *

Az avatás után Gróf István alpolgármester urat faggattam:
- Ki készítette az emlékművet, milyen anyagokból, s mennyibe került?
- Egy büki vállalkozó munkája, aki műköves, kavics-díszítéses alapra helyezte a fekete gránitból készült feliratos emlékművet. 500 000 forintot fizettünk a síremlékért.
- Az exhumálás és az újratemetés költsége is érdekelné a polgárokat, valamint, hogy hány tetemet ástak ki az "orosz temetőből"?
- Három tisztet találtak a három, névvel ellátott kisebb kőoszlop alatt. A nagyobb, vörös-csillagos emlékoszlop alatti tömegsírból pedig 50 katona csontjait ásták ki. Ahány koponya volt, annyi ember teteme lehetett ott. Az exhumálás és az újratemetés költsége pedig 800 000 forintjába került az önkormányzatnak.

Szibler Imréné

Megjelent a Sárvári Hírlap XIII. évfolyamának 23. számában, 2001. 11.23-án

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése