JOANNES SYLVESTER PANNONIUS DE ZYNYERVARALYA
"Nyelvünk éppúgy szabályokba foglalható, mint a három jeles nyelv, a héber, a görög és a latin közül bármelyik...E kincset, anyanyelvünket, mely eddig rejtve volt, most felfedezve, feltárjuk és napfényre hozzuk,s ha nem vonakodunk élni vele...koldusból egyszeriben dúsgazdagok leszünk"- írja az első magyar nyelvkönyv írója, Sylvester János 1539-ben. A kincset, nyelvünket, melyet teljes mértékben majd 300 év múltán, a reformkor hajnalán, Kazinczyék tártak fel és hozták napfényre pezsgő XIX. századi literátoraink idején, megint csak óvnunk kell! Bölcs humanistánk szavai ma is aktuálisak: nem kellene vonakodni élni, használni ismét egyszer már felfedezett nyelvünket.
Nagyszabású- személyhez és alkalomhoz méltó- ünnepségsorozatot szervezett híres szülöttje, Sylvester János születésének 500. évfordulóján testvérvárosunk, az erdélyi- partiumi Szinérvásalja. A június 21-22-én megtartott emlékünnepségre- melyre a meghívót Szilágyi Béla, a helyi magyarság szellemi motorja, RMDSZ városi képviselő már jó két hónappal ezelőtt gondosan a kezünkbe nyomta-, négytagú küldöttséggel képviseltette magát városunk: Dr. Dénes Tibor polgármester, Szentgyörgyi László református lelkész, Antal László, a Fidesz Sárvári Szervezetének alelnöke és e sorok írója, önkormányzati képviselő, az Oktatási-, Művelődési- és Sportbizottság elnöke.
A június 21-i, szombati napon a Református Egyházközség és a Bocskai Szövetség szervezte ünnepségét a helyi református templomban, mely ez alkalomra zsúfolásig megtelt. A helyi RMDSZ által kiadott emlékfüzetet, Szinérváralja magyar nyelvű könyvecskéjét is árusították ez alkalommal a bejáratnál. Ez egyrészt azért okozott örömöt, mert városunk segítségével, a sárvári Új- Sziget nyomdából!! került a vásárlók elé. Másrészt azért, mert jó pár esztendővel ezelőtt hasonló tartalommal és nyelven nem jelenthetett volna meg ez a kiadvány. És nemcsak financiális okok miatt! A nagy humanista születésének félévezredes évfordulójára szervezett emlékünnepségre egyébként a rendezők szerették volna a helyszínen bemutatni az Újszövetség első magyar fordításának három, még megmaradt példányából egyet, de ez nem sikerült. (Egy példány a Kecskeméti református Egyházközség tulajdonában van, két darab pedig valahol Nyugaton...)
Az istentiszteleten Tőkés László főtiszteletű püspök úr, a Királyhágó- melléki református Egyházkerület püspöke hirdetett igét,... A rendezvényen felszólalt Szűrös Mátyás egykori köztársasági elnök, Antall József egykori miniszterelnök özvegye, Klára asszony, továbbá egyházi és világi méltóságok is. A templomi ünnepség fontos pillanata volt, amikor Gheorghe Carabat, a város polgármestere post mortem Szinérváralja díszpolgárává avatta a humanista bibliafordítót.
Ezzel a mozzanattal a Sylvester személyét érintő hagyományápoló munka- mely csak a '90-es romániai forradalom után csatlakozhatott a sárváriakéhoz-, nemzetre való tekintet nélkül elismerésre került, sőt alaposan felértékelődött. Ezt hangsúlyozta beszédében e sorok szerzője is, mint a sárvári küldöttség szónoka a templomi ünnepséget követő, a templomkertben felállított Sylvester- emlékmű koszorúzásakor. A köznép által beszélt "vulgáris" nyelv nyomtatásban ez ideig nem jelenhetett meg. Csak a reneszánsz, és annak szellemi áramlata, a humanizmus, illetve az egyházban bekövetkező mélyreható változások, a reformáció hozatta felszínre a nemzeti nyelv írásban való megjelenítésének szükségességét városaink közös büszkesége, Sylvester János jóvoltából. Megköszönte a jelenlevőknek az emlékünnepség megszervezését, a hagyományőrzés ily felemelő megnyilvánulását. Az aznapi ünnepség zárásaként Szinérváralja polgármestere a református templom előtt levő teret- az önkormányzat döntése alapján- ezután hivatalosan is Sylvester térré nyilvánította. A kétnyelvű emléktáblát a helybeli és a magyarországi testvérváros polgármestere leplezte le.
Másnap a katolikus templomban folytatódott az ünnepségsorozat. A szentmisét Mándi János egri kanonok celebrálta. Ezt követően dr. Gábor Csilla kolozsvári irodalomtörténész tartott Sylvester János nyelvi és irodalmi munkásságáról átfogó tudományos értékelést...
Két napon keresztül motoszkált bennem Bocskai István végrendeletéből egy idézet: " meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket az egymás közötti szép egyezségre...atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt léteznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az Erdélyieket tőlük ne taszítsák ő atyafiainak, és ő véreknek, tagoknak."
Ígérjük, azon leszünk!
Gróf István
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyam 15. számában, 2003. július 25-én
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése