BELÜLRŐL IS TARTSUNK IGAZSÁGOT

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
BELÜLRŐL IS TARTSUNK IGAZSÁGOT- mondta Döbrentei Kornél

A kivételes tehetséges költőnek indult Döbrentei Kornéllal találkozhattak február utolsó napján az érdeklődők az újrainduló Évezrednyitó beszélgetések című előadás- sorozat idei nyitóelőadásán a Nádasdy-vár dísztermében.

Simonffy András 1973-ban már azt írta a költőről, hogy "egy-egy versét harci feladatnak tekintette, szemtől- szembe viadalnak, megalkuvás nélküli, kérhetetlen csatának költőisége jogaiért és igazáért". Az azóta eltelt 30 év alatt- a költő saját szóhasználatával élve- nemzeti költővé vált. Sárvárra irodalmárként érkezett, mert- mint mondotta- az író szabadsága sokkal nagyobb. sokkal több, mint a politikusé. Ám költészetről, művészetről- talán a fentiek miatt- alig esett szó. Annál több a politikáról.
A helyzet elkészítendő,- mondta- először erkölcsi értékeinkről (Don- kanyar, '56, Kun Béláék világa) essen szó. Majd a mára és a közelmúltra váltva, nem hagyott kétséget politikai hovatartozását illetően, amikor kijelentette, hogy nem szereti, hogy ma 209-es a miniszterelnök, s azt sem szerette, amikor a karszalagos Horn volt az. Aztán a Terror Házáról beszélt: " amit a történelemkönyvekből kihagytak, azt a Terror Házában egy óra alatt meg lehet tanulni, s ezt akarják bezárni". Majd kissé elgondolkozva azon meditált, hogy "papolásom lehet, hogy reménytelen, hisz hajdanán, a legsötétebb időkben kb. csak 200 ezer kommunista volt, ma pedig a fél ország kommunista". A helyzetre magyarázatot is adott: Antallék nem tettek rendet, különösen a média területén lett volna szükség a rendcsinálásra.
Ezt követően az irodalmat és a politikát összefűzve arról beszélt, hogy miközben népünknek több-ezer éves sorsa van, erre Európa által a Sorstalanság kap Nobel- díjat. Kérdésekkel folytatta: mit jelent, hogy még vagyunk, kinek a szemében vagyunk szálkák? Egyértelmű választ ugyan nem adott, de azt világossá tette, hogy a kérdések zöme irodalmi és történelmi szinten vetődik fel, s mégis, ha feleletet próbálnánk adni, akkor nacionalistának neveznének bennünket. A Státusztörvényről is kifejtette ennek kapcsán röviden véleményét, amely "morálisan akarja integrálni a magyarságot, ha már földrajzilag nem lehet".
A választások kapcsán a csalás lehetőségét taglalta, illetve azt, hogy "19 ezer forintért vettek szavazatokat". A magyar értelmiség egy részét Soros úr már megvette- tette hozzá. Majd az EU-s csatlakozást szóba hozva kétségének adott hangot. Különösen az nem tetszik neki- mondta-, hogy a kommunisták ennyire akarják a belépést. A bennünket körbevevő utódállamokra térve azt fejtegette, a politikai tapintat gyengének minősül, s mi gyengék vagyunk, hisz ezek az államok a megcsonkított Magyarország testén keresztül akarnak Európába jutni.

Ismét az értelmiségiekre terelve a szót- előadásának címe is ez volt: az értelmiség felelőssége a XXI. században- kijelentette, hogy vagyunk értelmiségiek, de nincs fórumunk. Túlélni valamit- ez az értelmiségiek egy részének a véleménye. Ki voltunk szolgáltatva- mondta-, de ehhez mi is hozzájárultunk- vonta le a következtetést. Előadását befejezve arra kérte a jelenlevőket, hogy ne csak az előadás szövegére figyeljenek, hanem belülről is tartsanak igazságot, mert egy kis népnek is van igazsága. Így lesz értelmes írni, olvasni, szülőnek lenni. A magyar történelmet pedig ne a holokauszt szemüvegén keresztül nézzék, mert ez Magyarország arculütése. Ezt követően a jelenlevők kérdéseire, felvetéseire válaszolt.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 5. számában, 2003 március 14-én