KODÁLY- SZOBORRAL GAZDAGODTUNK
A huszadik századi magyar zene egyik legjelentősebb alakjának, Kodály Zoltán zeneszerzőnek, zenepedagógusnak a szobrát avatták fel december 6-án Sárvárott, a Koncz János Zene- és Művészeti Iskola udvarán.
Pintér László sárvári fafaragó a helyszínen elszáradt ecetfából formázta meg mintegy száz óra munkával újabb alkotását. Mint elmondta, térítésmentesen és nagy örömmel tett eleget a felkérésnek.
Gróf István alpolgármester avatóbeszédében szólt a kutató, a tudós és a pedagógus Kodály Zoltánról is. Példamutatónak nevezte az ének- zenetanításban- határainkon túl is alkalmazott- Kodály- módszert, majd arról beszélt, hogy a tudós és a nevelő munkája szinte egybeolvadt. Ennek példájaként említette a széles körben használatos 333 olvasógyakorlatot. (Pintér László is jelöli a fogalommá nemesedett számot a szobron.) Ezt követően a szobrász életművéből elevenített fel részleteket Gróf István. Beszélt arról is, hogy ez már a negyedik szobra az alkotónak, s "elárulta" azt is, melyik lesz az ötödik.
Az avatóbeszédet követően a zeneiskola diákjai Kodályt idézték meg dalai révén rövid műsorukban Janzsó Andrea vezetésével. A kedves műsor után a képzőművész tagozat kiállítását nyitotta meg az iskola igazgatója, Paukovics László: Elmondta, tanulóik "sikert sikerre halmoztak" az utóbbi években, majd megnevezte a sikerkovácsokat, a Kondor- házaspárt...
Az est a celldömölki Ádám Jenő Zeneiskola és Művészeti Alapiskola, valamint a sárvári Koncz János Zene- és Művészeti Iskola növendékeinek hangversenyével zárult.
-M-
Megjelent a Sárvári Hírlap XII. évfolyamának 25. számában, 2000. december 22-én
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése