ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- DÖRNER GYÖRGGYEL
OPTIMISTÁN BELE A REMÉNYTELENSÉGBE
2006-ban is folytatódik az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat. Január 18-án Dörner György színművész volt Gróf István önkormányzati képviselő vendége a Vár dísztermében.
Az új évfolyam első előadásának időpontja szinte napra pontosan megegyezett az elsővel. Hét évvel ezelőtt ugyanis hasonlóan hideg, januári estén Pap Gábor történész indította az Ezredvégi beszélgetéseket. Most Dörner György színművész neve vonzotta a közönséget a megszokott helyszínre.
A színpadon és a filmen egyaránt gyakran látható, ötvenes éveinek elején járó művészt eddig leginkább hangjáról ismerhette a sárvári publikum, tekintettel arra, hogy előszeretettel szinkronizálja külföldi kollégáit. Most személyesen is találkozhattunk vele a színpadias belépőt követően. A rendhagyó kezdés egyben az "Optimistán bele a reménytelenségbe" című előadóestjének részlete is volt.
A műsort egyébként az elmúlt évben tragikusan elhunyt Bubik Istvánnal együtt jegyezte Dörner György. A gitárkísérettel előadott énekelt és szavalt versek után aztán már a megszokott forgatókönyv szerint alakult a találkozó. Gróf István kérdezett, Dörner György pedig beszélt a pályaválasztás körülményeiről, a főiskolás évekről, egyáltalán a színészélet viselt dolgairól. Az est a keretes szerkesztésmódnak tulajdoníthatóan versek interpretálásával zárult.
ácz
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 3. számában, 2006. január 27-én
2006. január 27., péntek
2006. január 2., hétfő
ÉZEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- 2006
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- 2006
2006-ban indult a sorozatunk VII. évfolyama, még mindig élénk érdeklődés közepette. Az évben öt vendég- előadónk tett eleget meghívásunknak, illetve csak négy, hiszen Sára Sándor filmrendező, aki akkor a Duna TV igazgatója is volt, az öszödi beszéd nyilvánosságra hozatalát követő tömegmegmozdulások hatására nem merte felvállalni a vidékre utazást. Megértettük! A filmjét ellenben levetítettük, majd beszélgettünk róla. Ugyan nem a nemzeti gondolkodáshoz köthető Farkas Berci, az első, és mindeddig az egyetlen magyar űrhajós személye, de látogatása, élménybeszámolója unikum, és örök emlék maradt a hallgatóság számára.
Az az évi országgyűlési választásokon jómagam is indultam, mint jelölt, az MDF színeiben, és ez a várost irányító FIDESZes vezetés kemény ellenkezését váltotta ki: a város pénzén történő, saját magam népszerűségének növelése volt a "Bűnöm", melynek eredménye végül "egyéves eltiltásom" volt a következő, 2007-es évre.
A 2006-os beszélgetések az előző éviekkel összeszerkesztve, a sorozat III., "sárga" kötetében láttak napvilágot a következő év tavaszán Hock Zoltán parlamenti képviselő köszöntőjével, a Sárvári Milleneum Alapítvány gondozásában.
Gróf István szerkesztő- házigazda- felelős kiadó
Sótony, 2015. december 09
.
1. DÖRNER GYÖRGY- SZÍNMŰVÉSZ
"Optimistán bele a reménytelenségbe"
2006.január 18-án
2. TOLCSVAY BÉLA- ZENESZERZŐ, ÉNEKMONDÓ
""Évek óta úton vagyok..."
2006. május 23-án
3. KONDOR KATALIN- ÚJSÁGÍRÓ, VOLT RÁDIÓ- ELNÖK
"Közszolgálat, média és erkölcs"
2006. június 14-én
4. SÁRA SÁNDOR- FILMRENDEZŐ
A "Memento" című filmjének levetítése, majd utána beszélgetés
2006. szeptember 20-án
5. FARKAS BERTALAN- ÚRHAJÓS
"Az emberes úkkutatás múltja, jelene és jövője"
2006. november 30-án
2006-ban indult a sorozatunk VII. évfolyama, még mindig élénk érdeklődés közepette. Az évben öt vendég- előadónk tett eleget meghívásunknak, illetve csak négy, hiszen Sára Sándor filmrendező, aki akkor a Duna TV igazgatója is volt, az öszödi beszéd nyilvánosságra hozatalát követő tömegmegmozdulások hatására nem merte felvállalni a vidékre utazást. Megértettük! A filmjét ellenben levetítettük, majd beszélgettünk róla. Ugyan nem a nemzeti gondolkodáshoz köthető Farkas Berci, az első, és mindeddig az egyetlen magyar űrhajós személye, de látogatása, élménybeszámolója unikum, és örök emlék maradt a hallgatóság számára.
Az az évi országgyűlési választásokon jómagam is indultam, mint jelölt, az MDF színeiben, és ez a várost irányító FIDESZes vezetés kemény ellenkezését váltotta ki: a város pénzén történő, saját magam népszerűségének növelése volt a "Bűnöm", melynek eredménye végül "egyéves eltiltásom" volt a következő, 2007-es évre.
A 2006-os beszélgetések az előző éviekkel összeszerkesztve, a sorozat III., "sárga" kötetében láttak napvilágot a következő év tavaszán Hock Zoltán parlamenti képviselő köszöntőjével, a Sárvári Milleneum Alapítvány gondozásában.
Gróf István szerkesztő- házigazda- felelős kiadó
Sótony, 2015. december 09
.
1. DÖRNER GYÖRGY- SZÍNMŰVÉSZ
"Optimistán bele a reménytelenségbe"
2006.január 18-án
2. TOLCSVAY BÉLA- ZENESZERZŐ, ÉNEKMONDÓ
""Évek óta úton vagyok..."
2006. május 23-án
3. KONDOR KATALIN- ÚJSÁGÍRÓ, VOLT RÁDIÓ- ELNÖK
"Közszolgálat, média és erkölcs"
2006. június 14-én
4. SÁRA SÁNDOR- FILMRENDEZŐ
A "Memento" című filmjének levetítése, majd utána beszélgetés
2006. szeptember 20-án
5. FARKAS BERTALAN- ÚRHAJÓS
"Az emberes úkkutatás múltja, jelene és jövője"
2006. november 30-án
2005. december 16., péntek
KARÁCSONYKOR EGYÜTT ÉNEKEL A VÁROS
A MAGYAR TE DEUM ÜNNEPI ELŐADÁSSOROZATA
Illés Lajos hálaadó oratóriumát közösen adja elő a Református Dalárda, a katolikus iskola és a gimnázium Kórusa. Az ötletgazdák- Tallós Pálné nyugdíjas zenepedagógus és Gróf István önkormányzati képviselő, református presbiter- tájékoztatták a sajtó munkatársait az előadássorozatról.
A történet két évvel ezelőtt kezdődött- az Évezrednyitó Beszélgetések vendégeként mutatott be részleteket Illés Lajos a Magyar Te Deumból. A rendezvény házigazdája, Gróf István és Tallós Pálné, az ajándékba kapott CD többszöri meghallgatása után döntött úgy, hogy partnereket keresnek a mű bemutatásához.
A zenepedagógus szerint a 40 perces oratórium nagyon jó prozódiával rendelkezik, melyet a kórusok nagyon megkedveltek. A próbák- Pernecker Csilla karnagy vezetésével- szeptember közepe óta folynak.
A Magyar Te Deumot a karácsonyi ünnepkőrben három alkalommal mutatják be. December 18-án 10.00 órától a református templomban, december 20-án 17.00 órától a gimnázium dísztermében és december 30-án 16. 30-tól a Szent László Katolikus templomban. Az előadásról a Sárvári Televízió is felvételt készít, melyet egy későbbi időpontban láthatnak.
-Fonyó-
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 23. számában, 2005. december 16-án
Illés Lajos hálaadó oratóriumát közösen adja elő a Református Dalárda, a katolikus iskola és a gimnázium Kórusa. Az ötletgazdák- Tallós Pálné nyugdíjas zenepedagógus és Gróf István önkormányzati képviselő, református presbiter- tájékoztatták a sajtó munkatársait az előadássorozatról.
A történet két évvel ezelőtt kezdődött- az Évezrednyitó Beszélgetések vendégeként mutatott be részleteket Illés Lajos a Magyar Te Deumból. A rendezvény házigazdája, Gróf István és Tallós Pálné, az ajándékba kapott CD többszöri meghallgatása után döntött úgy, hogy partnereket keresnek a mű bemutatásához.
A zenepedagógus szerint a 40 perces oratórium nagyon jó prozódiával rendelkezik, melyet a kórusok nagyon megkedveltek. A próbák- Pernecker Csilla karnagy vezetésével- szeptember közepe óta folynak.
A Magyar Te Deumot a karácsonyi ünnepkőrben három alkalommal mutatják be. December 18-án 10.00 órától a református templomban, december 20-án 17.00 órától a gimnázium dísztermében és december 30-án 16. 30-tól a Szent László Katolikus templomban. Az előadásról a Sárvári Televízió is felvételt készít, melyet egy későbbi időpontban láthatnak.
-Fonyó-
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 23. számában, 2005. december 16-án
2005. december 15., csütörtök
ILLÉS LAJOS ORATÓRIUMA
ILLÉS LAJOS KÓRUSMŰVE HÁROMSZOR.
.
Sárvár.
Illés Lajos Magyar Te Deum c. kórusművét több alkalommal előadják a városban.
Illés Lajos még 2003 novemberében az Évezrednyitó Beszélgetések sorozatban Gróf István képviselő vendége volt. A beszélgetések végén a művész lejátszott egy részletet az akkor írt és bemutatott új művéből, melyet a kisoroszi református templom 200 éves születésnapjára komponált. „Egy CD-t kaptam én is a műből”- meséli Gróf István. „Tavaly Tallós Pálné, nyugdíjas zenetanárral beszélgettünk erről a darabról. Neki is nagyon tetszett. Másoltam neki is egy példányt. Megvalósíthatónak tartottuk a kórusmű előadását Sárváron. Az idén tavasszal elkezdtük a konkrét szervezést. Kottát és play-back kíséret példányt kértem a szerzőtől, aki ezeket megküldte.”.
Az ökumené jegyében a katolikus leánykórus és a Református Dalárda adta volna elő, de ezt kiegészítették a Tinódi gimnázium énekkarával. A darab betanítását, a szakmai munkákat és a karnagyi teendőket ennek a csoportnak a karnagyára, Pernecker Csilla tanárnőre bízták. Szeptember elejétől megkezdődtek a próbák: novembertől egybegyúrták a produkciót Pernecker Csilla vezényletével...
Előadások: december 18. délelőtt 10 óra, református templom, december 20. 17 óra, gimnázium díszterme, december 30. 16. 30, Szent László katolikus templom..
(pg).
Megjelent a Vas Népe napilapban, 2005. 12.15-én
.
Sárvár.
Illés Lajos Magyar Te Deum c. kórusművét több alkalommal előadják a városban.
Illés Lajos még 2003 novemberében az Évezrednyitó Beszélgetések sorozatban Gróf István képviselő vendége volt. A beszélgetések végén a művész lejátszott egy részletet az akkor írt és bemutatott új művéből, melyet a kisoroszi református templom 200 éves születésnapjára komponált. „Egy CD-t kaptam én is a műből”- meséli Gróf István. „Tavaly Tallós Pálné, nyugdíjas zenetanárral beszélgettünk erről a darabról. Neki is nagyon tetszett. Másoltam neki is egy példányt. Megvalósíthatónak tartottuk a kórusmű előadását Sárváron. Az idén tavasszal elkezdtük a konkrét szervezést. Kottát és play-back kíséret példányt kértem a szerzőtől, aki ezeket megküldte.”.
Az ökumené jegyében a katolikus leánykórus és a Református Dalárda adta volna elő, de ezt kiegészítették a Tinódi gimnázium énekkarával. A darab betanítását, a szakmai munkákat és a karnagyi teendőket ennek a csoportnak a karnagyára, Pernecker Csilla tanárnőre bízták. Szeptember elejétől megkezdődtek a próbák: novembertől egybegyúrták a produkciót Pernecker Csilla vezényletével...
Előadások: december 18. délelőtt 10 óra, református templom, december 20. 17 óra, gimnázium díszterme, december 30. 16. 30, Szent László katolikus templom..
(pg).
Megjelent a Vas Népe napilapban, 2005. 12.15-én
2005. december 2., péntek
ZSOLTÁROS ANYANYELV A NÁDASDY-VÁRBAN
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
ZSOLTÁROS ANYANYELV A NÁDASDY- VÁRBAN
Eredetileg gróf Nádasdy Ferenc lett volna az Évezrednyitó beszélgetések soron következő vendége, ám az idős nemesi sarj korára és egészségi állapotára való tekintettel lemondta az előadást. Dinnyés József viszont elvállalta.
Költők között zenész, zenészek között költő vagyok- vallja magáról Dinnyés József. A közel négy évtizede a pályán lévő daltulajdonos annyiszor fordult meg már városunkban, hogy kis túlzással élve azt is mondhatnánk, hazajár Sárvárra. Legutóbb azonban nem elsősorban- és a szó nemes értelmében vett- előadóművészként szólt a közönséghez. Ezúttal előadást tartott, mely a "Zsoltáros anyanyelv" címet viselte.
Dinnyés József szerint a magyar történelem során többször előfordult, hogy veszély fenyegette az anyanyelv létét. Mátyás idején például a latin, a mohácsi csatát követően a német nyelvhasználat erősödése veszélyeztette. A változás szelei a XVI. század második felében kezdtek erőteljesebben fújni. A reformáció európai igénye ugyanis a hazai anyanyelvi kultúrára is hatott.
A XVII. században az ország lakosságának jelentős része tért át a protestáns hitre, ami az anyanyelvi istentisztelet igényével járt együtt. Ezen a nyelven prédikátorok sokasága kezdett el gondolkodni, beszélni és írni, a példát pedig rövidesen a katolikus testvérek (Pázmány, Káldy) is követték.
Ez a kor volt a nemzeti költészet megszületésének időszaka is. Azé a költészeté, melynek remekeit a sárvári Históriás Napokat (is) megtisztelő zenészek szólaltatják meg ma- rendkívüli előszeretettel. Szenczi Molnár Albert munkásságával, a 150 zsoltár lefordításával a XVII. századra befejeződött egy nagy munka, mely megteremtette a nemzeti anyanyelvet. Anyanyelven dicsérni a hitet, gondolkodni a közösség felől, a hazáról- ez maga a nemzet.
Dinnyés József szerint ma is erre lenne szükség. Ezért vállal ilyen és ehhez hasonló előadásokat, ez a tárgya művészetének. Közben- természetesen példaként felmutatva- ezen az estén is elénekelt 8-10 zsoltárt, bizonyítandó, hogy a korabeli nyelv érthető, szerethető, tisztelhető, és szívünkhöz közel álló.
Rácz
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 22. számában, 2005. december 2-án
ZSOLTÁROS ANYANYELV A NÁDASDY- VÁRBAN
Eredetileg gróf Nádasdy Ferenc lett volna az Évezrednyitó beszélgetések soron következő vendége, ám az idős nemesi sarj korára és egészségi állapotára való tekintettel lemondta az előadást. Dinnyés József viszont elvállalta.
Dinnyés József szerint a magyar történelem során többször előfordult, hogy veszély fenyegette az anyanyelv létét. Mátyás idején például a latin, a mohácsi csatát követően a német nyelvhasználat erősödése veszélyeztette. A változás szelei a XVI. század második felében kezdtek erőteljesebben fújni. A reformáció európai igénye ugyanis a hazai anyanyelvi kultúrára is hatott.
Ez a kor volt a nemzeti költészet megszületésének időszaka is. Azé a költészeté, melynek remekeit a sárvári Históriás Napokat (is) megtisztelő zenészek szólaltatják meg ma- rendkívüli előszeretettel. Szenczi Molnár Albert munkásságával, a 150 zsoltár lefordításával a XVII. századra befejeződött egy nagy munka, mely megteremtette a nemzeti anyanyelvet. Anyanyelven dicsérni a hitet, gondolkodni a közösség felől, a hazáról- ez maga a nemzet.
Rácz
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 22. számában, 2005. december 2-án
2005. november 18., péntek
VÁLTOZHAT A PARKOLÁSI RENDSZER A BELVÁROSBAN
VÁLTOZHAT A PARKOLÁSI RENDSZER SÁRVÁR BELVÁROSBAN
A képviselő-testület határozatát ismertette az MDF Sárvári Szervezete sajtótájékoztatóján
Gróf István elnök, önkormányzati képviselő a parkolási helyzetről, illetve a belváros tervezett parkolási rendszerének kialakításáról beszélt.
Az október huszadikai testületi ülésen foglalkoztak a képviselők a témával, melyet előzőleg az MDF helyi szervezete is tárgyalt. Mindkét fórum megállaípította, hogy a város jelenlegi utcaszerkezete kiválóan megfelel a lóháton, szekéren, illetve gyalogszerrel közlekedők igényeinek, a XXI. századi motorizált világ elvárásainak azonban nem. A legnagyobb problémát a parkolóhelyek alacsony száma jelenti.
A legutóbbi ülésen sikerült elérni, hogy Gróf István javaslatára- miután a testület meghallgatta az előterjesztést,- módosították a határozati javaslatot, és a következőkben állapodtak meg: a Batthyány utcával párhuzamos Széchenyi és Dózsa utcában, valamint a Hunyadi úton felülvizsgálják a parkolási rendet. A Dózsa utcában parkolókat alakítanak ki az arra alkalmas területek megvásárlását követően. A Hunyadi út körforgalom előtti szakaszának jobb oldalán a "luxus" járdafelület egy részét szintén alkalmassá teszik, a Posta mögötti üres területet ideiglenes parkolóvá minősítik, az Ady utca északi oldalán 10, míg a délin 14 helyet alakítanak ki.
A pénzügyi fedezetet a költségvetés biztosítaná, így 100-200 új parkolóhely keletkezne, ennyi pedig már- legkésőbb 2007-től- érezhetően enyhít a gondokon- vélte a városatya, akinek a javaslatára a képviselő- testület azt is elhatározta, hogy a Vas megyei Közútkezelő Kht.-vel egyetemben megvizsgálják a "fizetéses parkolási rendszer bevezetésének gazdaságossági lehetőségét." Előbb- utóbb ugyanis ezzel is kell foglalkozni, mert a belvárosban kialakított egyórás parkolási rend ellenőrzésével gondok vannak. Gróf István szerint az ötlet jó volt ugyan, ám annak kivitelezésébe már hiba csúszott. A kialakítandó új rendszer enyhíthet a gondokon, legfeljebb meg kell szoknunk, hogy nem 50, hanem 100 métert kell gyalogolnunk kiszemelt célunkért.
cz
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 21. számában 2005. november 18-án
A képviselő-testület határozatát ismertette az MDF Sárvári Szervezete sajtótájékoztatóján
Gróf István elnök, önkormányzati képviselő a parkolási helyzetről, illetve a belváros tervezett parkolási rendszerének kialakításáról beszélt.
Az október huszadikai testületi ülésen foglalkoztak a képviselők a témával, melyet előzőleg az MDF helyi szervezete is tárgyalt. Mindkét fórum megállaípította, hogy a város jelenlegi utcaszerkezete kiválóan megfelel a lóháton, szekéren, illetve gyalogszerrel közlekedők igényeinek, a XXI. századi motorizált világ elvárásainak azonban nem. A legnagyobb problémát a parkolóhelyek alacsony száma jelenti.
A legutóbbi ülésen sikerült elérni, hogy Gróf István javaslatára- miután a testület meghallgatta az előterjesztést,- módosították a határozati javaslatot, és a következőkben állapodtak meg: a Batthyány utcával párhuzamos Széchenyi és Dózsa utcában, valamint a Hunyadi úton felülvizsgálják a parkolási rendet. A Dózsa utcában parkolókat alakítanak ki az arra alkalmas területek megvásárlását követően. A Hunyadi út körforgalom előtti szakaszának jobb oldalán a "luxus" járdafelület egy részét szintén alkalmassá teszik, a Posta mögötti üres területet ideiglenes parkolóvá minősítik, az Ady utca északi oldalán 10, míg a délin 14 helyet alakítanak ki.
A pénzügyi fedezetet a költségvetés biztosítaná, így 100-200 új parkolóhely keletkezne, ennyi pedig már- legkésőbb 2007-től- érezhetően enyhít a gondokon- vélte a városatya, akinek a javaslatára a képviselő- testület azt is elhatározta, hogy a Vas megyei Közútkezelő Kht.-vel egyetemben megvizsgálják a "fizetéses parkolási rendszer bevezetésének gazdaságossági lehetőségét." Előbb- utóbb ugyanis ezzel is kell foglalkozni, mert a belvárosban kialakított egyórás parkolási rend ellenőrzésével gondok vannak. Gróf István szerint az ötlet jó volt ugyan, ám annak kivitelezésébe már hiba csúszott. A kialakítandó új rendszer enyhíthet a gondokon, legfeljebb meg kell szoknunk, hogy nem 50, hanem 100 métert kell gyalogolnunk kiszemelt célunkért.
cz
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 21. számában 2005. november 18-án
2005. november 14., hétfő
VISSZA A POSTAHIVATALOKAT!
Vissza a postahivatalokat!
Mobilpostákat csak azokon a településeken lehessen működtetni, ahol abba az önkormányzat beleegyezik- ezt kívánja elérni az MDF törvényjavaslatával. A párt az ország valamennyi választókerületében tartott erről tájékoztatót. Sárváron Gróf István megyei elnök fogadta az érdeklődőket november 7-én.
A 600 alatti települések esetében határozott úgy a Magyar Posta Rt. vezetése, hogy megszünteti hivatalát és mobilpostával látja el a szolgáltatást. Az MDF most arra törekszik, hogy csak az önkormányzatok hozzájárulásával működhessenek a mobilposták, és ahol a helység rendelkezésre áll, ott állíthassák vissza a postahivatalt.
Gróf István felhívta a figyelmet, hogy ombudsmani jelentésben is szerepel, hogy sem az esélyegyenlőség, sem pedig a diszkrimináció- mentesség nem érvényesül a mobilposták bevezetésével a kistelepüléseken. Magyarul az önkormányzatokat hátrányos megkülönböztetés éri a hivatalok megszüntetésével- fogalmazott a megyei elnök. Hozzátette, Vas megyében 29 település volt, ahol ezt megelőzően sem működött posta, jelenleg azonban 120 faluban jár a mobilposta. Ez Vas megye településeinek 55 százalékát jelenti- tájékoztatott Gróf István. A politikus kitért arra is, hogy ezzel a kérdéssel párthovatartozás nélkül kell foglalkozni, majd a jelenlevő polgármesterekhez fordulva kérdezte meg, szerintük érdemes-e aláírásba kezdeni, vagy a térség országgyűlési képviselőit kellene inkább arra buzdítani, hogy az MDF javaslatát minél előbb tűzze napirendre a parlament.
Nagy Károly, Nyőgér polgármestere válaszában szólt arról, hogy ő személy szerint is próbált már tenni annak érdekében, hogy visszaállítsák a postahivatalt a faluban. Országos szinten a Zempléni Település Szövetség kezdeményezett aláírásgyűjtést a mobilposták ellen, ezt mintegy 60 ezren támogatták kézjegyükkel. A népi kezdeményezést azonban eredménytelennek nyilvánították.
Nyőgérben egyébként az önkormányzat megvette a Magyar Posta Rt-től az épületet, amit most felújítanak. Az épületet azonban a renoválás után örömmel adnák oda a postának használatra, sőt, a felmerülő rezsiköltségeket is vállalnák, ha újból lehetne hivatal a községben. Nagy Károly szerint nemcsak az a gond, hogy a 600 lélekszám alatti településeket megkülönböztetés érte, hanem hogy a dolgozók számára nehezebbé vált a postaszolgáltatások igénybevétele helyben.
Cseledi Jenő, Kemenesmihályfa polgármestere szintén próbálta megőrizni a hivatalt falujában, hiszen itt a lélekszám közel van a 600 fős határhoz. Ráadásul az evangélikus egyházközség paplakot, a katolikus egyház zarándokhelyet működtet a községben. Az itt megszálló vendégekkel együtt Kemenesmihályfa lélekszáma meghaladja a 600 főt- emelte ki a polgármester. Majd hozzátette: sajnos ezt az érvet figyelmen kívül hagyták a Magyar Posta Rt-nél, így Mihályfát is mobilposta járja. Az önkormányzat tervei szerint a postaépület helyén pályázati pénzből teleházat hoznak létre. Ha azonban lenne lehetőség a stabil posta visszaállítására, nem kérdés, hogy támogatnák annak kialakítását.
Gróf István végül elmondta, a térség 46 településéből a korábbi hárommal szemben jelenleg 23-ban nincsen postahivatal. A polgármesterek a helyzet megváltoztatása érdekében a választókörzet országgyűlési képviselőihez fognak fordulni.
M. Tömböly Ágnes
Megjelent a Kemenesi Tájoló I. évfolyamának 16. számában, 2005. november 14-én
(Az események utóéletéről annyit el kell mondanom, hogy Vas megye IV. sz. választókerületében mind a 46 település polgármesterét felkerestem, akik kivétel nélkül mind támogatták, és aláírásukkal megerősítették a törvényjavaslat beadásának szükségességét! A petíciót jómagam adtam át az év decemberében Kovács Ferenc egyéni, és Szabó Lajos listán megválasztott országgyűlési képviselőknek. A törvényjavaslat azonban Budapesten, kellő létszámú támogatás hiányában nem került a parlament elé tárgyalásra.- G. I.)
Mobilpostákat csak azokon a településeken lehessen működtetni, ahol abba az önkormányzat beleegyezik- ezt kívánja elérni az MDF törvényjavaslatával. A párt az ország valamennyi választókerületében tartott erről tájékoztatót. Sárváron Gróf István megyei elnök fogadta az érdeklődőket november 7-én.
A 600 alatti települések esetében határozott úgy a Magyar Posta Rt. vezetése, hogy megszünteti hivatalát és mobilpostával látja el a szolgáltatást. Az MDF most arra törekszik, hogy csak az önkormányzatok hozzájárulásával működhessenek a mobilposták, és ahol a helység rendelkezésre áll, ott állíthassák vissza a postahivatalt.
Gróf István felhívta a figyelmet, hogy ombudsmani jelentésben is szerepel, hogy sem az esélyegyenlőség, sem pedig a diszkrimináció- mentesség nem érvényesül a mobilposták bevezetésével a kistelepüléseken. Magyarul az önkormányzatokat hátrányos megkülönböztetés éri a hivatalok megszüntetésével- fogalmazott a megyei elnök. Hozzátette, Vas megyében 29 település volt, ahol ezt megelőzően sem működött posta, jelenleg azonban 120 faluban jár a mobilposta. Ez Vas megye településeinek 55 százalékát jelenti- tájékoztatott Gróf István. A politikus kitért arra is, hogy ezzel a kérdéssel párthovatartozás nélkül kell foglalkozni, majd a jelenlevő polgármesterekhez fordulva kérdezte meg, szerintük érdemes-e aláírásba kezdeni, vagy a térség országgyűlési képviselőit kellene inkább arra buzdítani, hogy az MDF javaslatát minél előbb tűzze napirendre a parlament.
Nagy Károly, Nyőgér polgármestere válaszában szólt arról, hogy ő személy szerint is próbált már tenni annak érdekében, hogy visszaállítsák a postahivatalt a faluban. Országos szinten a Zempléni Település Szövetség kezdeményezett aláírásgyűjtést a mobilposták ellen, ezt mintegy 60 ezren támogatták kézjegyükkel. A népi kezdeményezést azonban eredménytelennek nyilvánították.
Nyőgérben egyébként az önkormányzat megvette a Magyar Posta Rt-től az épületet, amit most felújítanak. Az épületet azonban a renoválás után örömmel adnák oda a postának használatra, sőt, a felmerülő rezsiköltségeket is vállalnák, ha újból lehetne hivatal a községben. Nagy Károly szerint nemcsak az a gond, hogy a 600 lélekszám alatti településeket megkülönböztetés érte, hanem hogy a dolgozók számára nehezebbé vált a postaszolgáltatások igénybevétele helyben.
Cseledi Jenő, Kemenesmihályfa polgármestere szintén próbálta megőrizni a hivatalt falujában, hiszen itt a lélekszám közel van a 600 fős határhoz. Ráadásul az evangélikus egyházközség paplakot, a katolikus egyház zarándokhelyet működtet a községben. Az itt megszálló vendégekkel együtt Kemenesmihályfa lélekszáma meghaladja a 600 főt- emelte ki a polgármester. Majd hozzátette: sajnos ezt az érvet figyelmen kívül hagyták a Magyar Posta Rt-nél, így Mihályfát is mobilposta járja. Az önkormányzat tervei szerint a postaépület helyén pályázati pénzből teleházat hoznak létre. Ha azonban lenne lehetőség a stabil posta visszaállítására, nem kérdés, hogy támogatnák annak kialakítását.
Gróf István végül elmondta, a térség 46 településéből a korábbi hárommal szemben jelenleg 23-ban nincsen postahivatal. A polgármesterek a helyzet megváltoztatása érdekében a választókörzet országgyűlési képviselőihez fognak fordulni.
M. Tömböly Ágnes
Megjelent a Kemenesi Tájoló I. évfolyamának 16. számában, 2005. november 14-én
(Az események utóéletéről annyit el kell mondanom, hogy Vas megye IV. sz. választókerületében mind a 46 település polgármesterét felkerestem, akik kivétel nélkül mind támogatták, és aláírásukkal megerősítették a törvényjavaslat beadásának szükségességét! A petíciót jómagam adtam át az év decemberében Kovács Ferenc egyéni, és Szabó Lajos listán megválasztott országgyűlési képviselőknek. A törvényjavaslat azonban Budapesten, kellő létszámú támogatás hiányában nem került a parlament elé tárgyalásra.- G. I.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)