KÖSZÖNTŐ
Örömmel tettem eleget Gróf István barátom, politikus társam azon felkérésének, hogy az Évezrednyitó beszélgetések 2005-2006 kötetében köszöntsem az olvasót. Az előző két könyvet- tudniillik- már olvastam.
Én tudom, de azt hiszem, hogy sok olvasó is tudja, hogy a város akkori alpolgármestere, majd városi képviselőként az Oktatási-, Művelődési-, és Sportbizottság elnöke hetedik éve tartó rendezvénysorozatának vonzása és jelentősége messze túlmutat Sárvár város határain, de talán Vas megyéén is.
Az új beszélgető- könyvben- sokféle ilyesmi van országszerte- ilyen válogatott nevekkel és sűrített gondolati anyaggal csak kevesen tudnak előhozakodni. Az előadások témája és szerkezete heterogén, ugyanakkor érezhető az is, hogy a meghívottak- zömmel- homogén szellemi és politikai közegből érkezik. Máris azon gondolkodunk Csapodi Miklós képviselőtársammal, hogy egy ilyen tartalmi és megjelenési szempontból is igényes kiadványt hogyan lehetne szélesebb körben is megismertetni.
Bízom abban, hogy a sorozatot elindítani volt nehéz, folytatni már könnyebb. és bízom abban is, hogy a kötet tágabb körben is hozzáférhető lesz.
Köszönöm a nagy regös, Tinódi Lantos Sebestyén, az első magyar nyelvű könyvkiadó, Sylvester János szellemi hagyatékára építkező sárvári szervezőknek és a meghívott előadóknak a könyv létrejöttéhez nyújtott segítségüket. Várjuk a folytatást!
Hock Zoltán
országgyűlési képviselő
2007. január 3., szerda
2006. december 15., péntek
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉS FARKAS BERTALANNAL
AZ ELSŐ ÉS EZ IDÁIG EGYETLEN MAGYAR ŰRHAJÓS NOVEMBER VÉGÉN JÁRT SÁRVÁRON-
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉS FARKAS BERTALANNAL
Az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat idei utolsó rendezvényének vendége Farkas Bertalan űrhajós volt. A házigazda, Gróf István ezúttal is népes közönség előtt köszönthette vendégét.
Ahogy azt a rendezvénysorozat szervezője megfogalmazta, ezúttal valóban egyedülálló vendéget hívott meg Sárvárra, hiszen magyar űrhajósból jelenleg csak egy él a Földön. Farkas Bertalan 1949-ben született, Szolnokon, a Kilián György repülő Főiskolán, majd a Szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-től a pápai vadászrepülő alakulatnál szolgál, s ahogy fogalmazott, bizony jó néhányszor zavarta meg a sárváriak nyugalmát is, amikor gépével elhúzott a fejünk felett. A Szovjetunió által vezetett Interkozmosz űrkutatási program 1978-ban lehetővé tette, hogy a tagországok- köztük természetesen a magyarok is- részt vehessenek űrutazáson. A magyar jelölteket, első lépcsőben hetet, Kecskeméten választották ki, majd további szűrések után négyre szűkült a pilóták száma. Közülük végül ketten- Farkas Bertalan és "dublőre", Magyari Béla- utazhattak ki "Csillagvárosba", ahol többek között kubai, mongol, román és bolgár kollégáikkal együtt készülhettek életük nagy eseményére.
Az első magyar űrhajós végül 1980. május 26-án indult Valerij Kubaszovval együtt a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén 8 napos útjára. A Szaljut-6 úrállomáson két szovjet űrhajós várta őket, ahol a magyar kutató orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás- kutatási kísérleteket végzett. A megfigyelések során két hazai gyártású műszert, a "PILLE" sugárzásmérőt és a "Balaton" elnevezésű terhelésmérőt is tesztelte.
Farkas Bertalan azokban a napokban igazi sztár lett Magyarországon- egyik este, például ő mondta az űrből az "Esti mesét"-, pedig abban az időben ez a fogalom nálunk még szinte ismeretlen volt. Talán ő volt az első magyar, akinek arcképe trikóra, pólóra került, emlékérmet jelentettek meg a képmásával, szóval egy csapásra hőssé vált.
Az űrhajós a sárvári beszélgetés során elmondta, hogy "helyettesével", a Földön maradt Magyari Bélával a médiában keltett hírekkel ellentétben, a mai napig jó a kapcsolata. Beszélt arról is, hogy szerinte az űrkutatás szinte beláthatatlan további lehetőségeket rejt. Úgy véli, hogy a nyolcvanas évektől végre helyes útra térnek a nagyhatalmak, mert rájöttek, hogy csak a közös munka vezethet eredményre. Ennek következtében ma már az USA-ban és Oroszországban is sokkal nyitottabbak a másik fél iránt.
Arra a kérdésünkre, miszerint milyen esélyt lát a jövőben a civilek űrrepülésére, Farkas Bertalan a következőket válaszolta:
- Az űrturizmusnak, amennyiben azt komolyan csinálják, komoly jövőt jósolok. Ehhez természetesen szigorú egészségügyi követelményeknek kell megfelelni, és sok pénz is kell hozzá. Az a módszer, illetve az a felhajtás viszont - ahogy ezt néhányan csinálják-, megpróbálva ezeket magukat a médiának eladni, az felháborít, ezért ezzel nem is kívánok foglalkozni. Azt viszont biztosan tudom, hogy a légi közlekedés jövője az, hogy egy- egy kontinens közötti repülés során a világűrt is érinteni fogjuk.
Farkas Bertalan, aki az idei országgyűlési választásokon az MDF színeiben, Szabolcs- Szatmár megyei 5. sz. választókerületben volt jelölt, röviden politikai szerepvállalásáról is beszélt lapunknak:
-Az ismert emberek előtt természetesen - s ebben én sem vagyok kivétel-, könnyebben kinyílnak bizonyos ajtók. A választási szereplésemet nem ítélem kudarcnak, mert úgy vélem, hogy a politikusok jönnek- mennek, változhat róluk a vélemény, ám azt, hogy én voltam az első magyar űrhajós, már nem lehet megkérdőjelezni. Életem talán legnagyobb bánata pedig az, hogy csak egyetlen alkalommal járhattam a világűrben. Nem tagadom, néha nosztalgiám van- mondta végezetül Farkas Bertalan.
-Junior-
Fotók: Takács Szilvia
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 24. számában, 2006. december 15-én
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉS FARKAS BERTALANNAL
Az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat idei utolsó rendezvényének vendége Farkas Bertalan űrhajós volt. A házigazda, Gróf István ezúttal is népes közönség előtt köszönthette vendégét.
Ahogy azt a rendezvénysorozat szervezője megfogalmazta, ezúttal valóban egyedülálló vendéget hívott meg Sárvárra, hiszen magyar űrhajósból jelenleg csak egy él a Földön. Farkas Bertalan 1949-ben született, Szolnokon, a Kilián György repülő Főiskolán, majd a Szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-től a pápai vadászrepülő alakulatnál szolgál, s ahogy fogalmazott, bizony jó néhányszor zavarta meg a sárváriak nyugalmát is, amikor gépével elhúzott a fejünk felett. A Szovjetunió által vezetett Interkozmosz űrkutatási program 1978-ban lehetővé tette, hogy a tagországok- köztük természetesen a magyarok is- részt vehessenek űrutazáson. A magyar jelölteket, első lépcsőben hetet, Kecskeméten választották ki, majd további szűrések után négyre szűkült a pilóták száma. Közülük végül ketten- Farkas Bertalan és "dublőre", Magyari Béla- utazhattak ki "Csillagvárosba", ahol többek között kubai, mongol, román és bolgár kollégáikkal együtt készülhettek életük nagy eseményére.
Farkas Bertalan azokban a napokban igazi sztár lett Magyarországon- egyik este, például ő mondta az űrből az "Esti mesét"-, pedig abban az időben ez a fogalom nálunk még szinte ismeretlen volt. Talán ő volt az első magyar, akinek arcképe trikóra, pólóra került, emlékérmet jelentettek meg a képmásával, szóval egy csapásra hőssé vált.
Az űrhajós a sárvári beszélgetés során elmondta, hogy "helyettesével", a Földön maradt Magyari Bélával a médiában keltett hírekkel ellentétben, a mai napig jó a kapcsolata. Beszélt arról is, hogy szerinte az űrkutatás szinte beláthatatlan további lehetőségeket rejt. Úgy véli, hogy a nyolcvanas évektől végre helyes útra térnek a nagyhatalmak, mert rájöttek, hogy csak a közös munka vezethet eredményre. Ennek következtében ma már az USA-ban és Oroszországban is sokkal nyitottabbak a másik fél iránt.
- Az űrturizmusnak, amennyiben azt komolyan csinálják, komoly jövőt jósolok. Ehhez természetesen szigorú egészségügyi követelményeknek kell megfelelni, és sok pénz is kell hozzá. Az a módszer, illetve az a felhajtás viszont - ahogy ezt néhányan csinálják-, megpróbálva ezeket magukat a médiának eladni, az felháborít, ezért ezzel nem is kívánok foglalkozni. Azt viszont biztosan tudom, hogy a légi közlekedés jövője az, hogy egy- egy kontinens közötti repülés során a világűrt is érinteni fogjuk.
Farkas Bertalan, aki az idei országgyűlési választásokon az MDF színeiben, Szabolcs- Szatmár megyei 5. sz. választókerületben volt jelölt, röviden politikai szerepvállalásáról is beszélt lapunknak:
-Az ismert emberek előtt természetesen - s ebben én sem vagyok kivétel-, könnyebben kinyílnak bizonyos ajtók. A választási szereplésemet nem ítélem kudarcnak, mert úgy vélem, hogy a politikusok jönnek- mennek, változhat róluk a vélemény, ám azt, hogy én voltam az első magyar űrhajós, már nem lehet megkérdőjelezni. Életem talán legnagyobb bánata pedig az, hogy csak egyetlen alkalommal járhattam a világűrben. Nem tagadom, néha nosztalgiám van- mondta végezetül Farkas Bertalan.
-Junior-
Fotók: Takács Szilvia
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 24. számában, 2006. december 15-én
2006. november 17., péntek
ARADON A SÁRVÁRI MDF
A VÉRTANÚKRA EMLÉKEZTEK
1999-től, a 150 éves jubileumi megemlékezés óta immár nyolcadszor látogatott el az MDF sárvári csoportja Aradra, hogy a helyszínen emlékezzen meg az 1848-49-es szabadságharc hőseiről.
Egy kisbusznyi látogató kerekedett fel október 5-én Sárvárról,Ikervárról és Szombathelyről az RMDSZ szervezte aradi ünnepségekre. Az odautazás napjának délutánján sikerült időt szakítani a Bega- parti nagyváros, Temesvár nevezetességeinek megtekintésére. A másnap már a megemlékezés jegyében telt el. Először a belvárosi Minorita- templomban tartottak a 13 vértanú emlékére gyászmisét, melyet a Gyulafehérvári érsek celebrált. Ezt követően a Maros partján lévő Vesztőhelyen- az ünnepi megemlékezések eddigi színhelyén- koszorúztak az emlékezők, majd gyors kirándulást tettek a sárváriak Világoson, a fegyverletétel színhelyén, Aradtól 30 km-re.
A megemlékezés fő ünnepségére a Tűzoltó téren, a most Megbékélés Parknak nevezett tágas téren került sor. Itt került felállításra a Trianon után nyolc évtizeden át a köztéren fel nem állított, Zala György által alkotott Szabadság- szoboregyüttes tavaly. A vele szemben álló román szoborcsoport felállításával immár közszemlére engedélyezett emlékmű talpánál mondott beszédet Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöke, és Göncz Kinga magyar külügyminiszter.
Az ünnepi megemlékezés idén már minden atrocitástól mentesen, nemzetiségi ellentétek felemlegetése nélkül, békésen zajlott. Itt koszorúzott a sárvári MDF nevében Bertha András alelnök és Szentgyörgyi László református lelkész, a Vas megyei MDF nevében pedig Gróf István megyei elnök és Csehi József elnökségi tag. Az emlékezés napja a Kultúrpalotában rendezett ünnepi hangversennyel zárult.
Gróf István, elnök
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 22. számában, 2006. november 17-én
1999-től, a 150 éves jubileumi megemlékezés óta immár nyolcadszor látogatott el az MDF sárvári csoportja Aradra, hogy a helyszínen emlékezzen meg az 1848-49-es szabadságharc hőseiről.
Egy kisbusznyi látogató kerekedett fel október 5-én Sárvárról,Ikervárról és Szombathelyről az RMDSZ szervezte aradi ünnepségekre. Az odautazás napjának délutánján sikerült időt szakítani a Bega- parti nagyváros, Temesvár nevezetességeinek megtekintésére. A másnap már a megemlékezés jegyében telt el. Először a belvárosi Minorita- templomban tartottak a 13 vértanú emlékére gyászmisét, melyet a Gyulafehérvári érsek celebrált. Ezt követően a Maros partján lévő Vesztőhelyen- az ünnepi megemlékezések eddigi színhelyén- koszorúztak az emlékezők, majd gyors kirándulást tettek a sárváriak Világoson, a fegyverletétel színhelyén, Aradtól 30 km-re.
A megemlékezés fő ünnepségére a Tűzoltó téren, a most Megbékélés Parknak nevezett tágas téren került sor. Itt került felállításra a Trianon után nyolc évtizeden át a köztéren fel nem állított, Zala György által alkotott Szabadság- szoboregyüttes tavaly. A vele szemben álló román szoborcsoport felállításával immár közszemlére engedélyezett emlékmű talpánál mondott beszédet Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöke, és Göncz Kinga magyar külügyminiszter.
Az ünnepi megemlékezés idén már minden atrocitástól mentesen, nemzetiségi ellentétek felemlegetése nélkül, békésen zajlott. Itt koszorúzott a sárvári MDF nevében Bertha András alelnök és Szentgyörgyi László református lelkész, a Vas megyei MDF nevében pedig Gróf István megyei elnök és Csehi József elnökségi tag. Az emlékezés napja a Kultúrpalotában rendezett ünnepi hangversennyel zárult.
Gróf István, elnök
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 22. számában, 2006. november 17-én
2006. november 3., péntek
AZ OKTATÁS A VÁROS SIKERTÖRTÉNETE
BESZÉLGETÉS GRÓF ISTVÁN ELNÖKKEL
Kis túlzással akár sikertörténetnek is nevezhetnénk azt, ami az elmúlt négy évben az oktatás, a művelődés és a sport területén történt a városban. Gyarapodtak az iskolák, bővült a kulturális kínálat, színesedett a sportpaletta.Mindez persze nem jelenti azt, hogy itt van már a Kánaán: akad még tennivaló bőven ebben a ciklusban is.
Az Oktatási-, Művelődési- és Sportbizottság elnöke, Gróf István szerint egyebek mellett azért sikeresnek nevezhető ez az időszak, mert a legfontosabb területeken a város elébe ment a demográfiai hullámvölgy okozta problémáknak. Az oktatás frontján ugyanis már 1998-2002 között lezajlottak a nagyobb átszervezések (iskola- összevonás, tagozat megszüntetés, konyhák, stb.). Gróf István ezért a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy az elmúlt ciklusban a város jó gazdaként működtette intézményeit, és meg tudata tartani a két középiskolát, valamint a Koncz János Zene-, és Művészeti Iskolát. Az állandóan csökkenő költségvetés ténye ellenére minden oktatási intézmény büszke lehet valamire, amivel az elmúlt négy évben gyarapodott. Felépült végre a Gárdonyi iskola tornaterme, oktatóbázissal bővült a Barabás György Szakközépiskola és Szakiskola, új termekkel a gimnázium, és megszépült a Nádasdy iskola tornacsarnoka is. A művelődés területén említésre méltó eredmény, hogy a hagyományos nagy városi rendezvények mellett idén már nagyobb hangsúlyt kaptak az olyan szezonális jellegű, a turizmusra (is) épülő események, mint amilyen a főtéri nyár volt. A sporttal sem kell szégyenkeznünk. Mi több: a régi tradicionális sportágak mellett helyet követeltek maguknak a feltörekvő újak, a rally, a petanque, a vívás és a keleti küzdősportok. Színesedett a paletta, a sportolni vágyók ma már könnyebben találnak kedvükre valót, mint évekkel ezelőtt.
A sok siker mellett azonban meg kell említeni azt is, hogy ebben a ciklusban sem épült fel az a színházterem, vagy nagyterem, mely időjárástól függetlenül többféle rendezvény lebonyolítását tenné lehetővé. Gróf István úgy véli, ez a projekt már nem várhat tovább magára, a ciklus végére meg kell, hogy valósuljon.
Ami pedig a jövőt illeti, egy hónapon belül két dolog is eldől. Az egyik lényeges kérdés, hogy átadja-e a város a megyének az alapellátásban nem tartozó intézményeket, avagy sem. A bizottság elnöke bízik abban, hogy az iskolákat a jövőben is a város gondozza majd. A másik fontos téma a kistérségi feladatmegosztás, melynek a részeként újra kell tárgyalni a környező települések iskoláival való kapcsolatot, hisz a csökkenő gyermeklétszám a kistelepülések iskoláit még érzékenyebben érinti.
A kultúra területén az említett nagyterem megvalósítása mellett cél a kínálat további szélesítése, a ugyanez vonatkozik a sportra is, melynek területén a város két éven belül várhatóan egy újabb létesítménnyel, egy tanuszodával lesz gazdagabb.
R.P.
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyam 21. számában, 2006. november 3-án.
Kis túlzással akár sikertörténetnek is nevezhetnénk azt, ami az elmúlt négy évben az oktatás, a művelődés és a sport területén történt a városban. Gyarapodtak az iskolák, bővült a kulturális kínálat, színesedett a sportpaletta.Mindez persze nem jelenti azt, hogy itt van már a Kánaán: akad még tennivaló bőven ebben a ciklusban is.
Az Oktatási-, Művelődési- és Sportbizottság elnöke, Gróf István szerint egyebek mellett azért sikeresnek nevezhető ez az időszak, mert a legfontosabb területeken a város elébe ment a demográfiai hullámvölgy okozta problémáknak. Az oktatás frontján ugyanis már 1998-2002 között lezajlottak a nagyobb átszervezések (iskola- összevonás, tagozat megszüntetés, konyhák, stb.). Gróf István ezért a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy az elmúlt ciklusban a város jó gazdaként működtette intézményeit, és meg tudata tartani a két középiskolát, valamint a Koncz János Zene-, és Művészeti Iskolát. Az állandóan csökkenő költségvetés ténye ellenére minden oktatási intézmény büszke lehet valamire, amivel az elmúlt négy évben gyarapodott. Felépült végre a Gárdonyi iskola tornaterme, oktatóbázissal bővült a Barabás György Szakközépiskola és Szakiskola, új termekkel a gimnázium, és megszépült a Nádasdy iskola tornacsarnoka is. A művelődés területén említésre méltó eredmény, hogy a hagyományos nagy városi rendezvények mellett idén már nagyobb hangsúlyt kaptak az olyan szezonális jellegű, a turizmusra (is) épülő események, mint amilyen a főtéri nyár volt. A sporttal sem kell szégyenkeznünk. Mi több: a régi tradicionális sportágak mellett helyet követeltek maguknak a feltörekvő újak, a rally, a petanque, a vívás és a keleti küzdősportok. Színesedett a paletta, a sportolni vágyók ma már könnyebben találnak kedvükre valót, mint évekkel ezelőtt.
A sok siker mellett azonban meg kell említeni azt is, hogy ebben a ciklusban sem épült fel az a színházterem, vagy nagyterem, mely időjárástól függetlenül többféle rendezvény lebonyolítását tenné lehetővé. Gróf István úgy véli, ez a projekt már nem várhat tovább magára, a ciklus végére meg kell, hogy valósuljon.
Ami pedig a jövőt illeti, egy hónapon belül két dolog is eldől. Az egyik lényeges kérdés, hogy átadja-e a város a megyének az alapellátásban nem tartozó intézményeket, avagy sem. A bizottság elnöke bízik abban, hogy az iskolákat a jövőben is a város gondozza majd. A másik fontos téma a kistérségi feladatmegosztás, melynek a részeként újra kell tárgyalni a környező települések iskoláival való kapcsolatot, hisz a csökkenő gyermeklétszám a kistelepülések iskoláit még érzékenyebben érinti.
A kultúra területén az említett nagyterem megvalósítása mellett cél a kínálat további szélesítése, a ugyanez vonatkozik a sportra is, melynek területén a város két éven belül várhatóan egy újabb létesítménnyel, egy tanuszodával lesz gazdagabb.
R.P.
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyam 21. számában, 2006. november 3-án.
2006. szeptember 20., szerda
SÁRA SÁNDOR: MEMENTO
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
SÁRA SÁNDOR: MEMENTO C. FILMJÉNEK LEJÁTSZÁSA
Az Évezrednyitó beszélgetések sorozatban- szépszámú közönség előtt- 2006. szeptember 20-án levetítésre került Sára Sándor "Memento" című dokumentumfilmje. Az est folyamán azonban a Sára Sándor filmrendező- fotóművésszel történő beszélgetés elmaradt.
A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonöszödi beszéde kiszivárgását követő tömegmegmozdulások, az instabil politikai helyzet volt az oka ennek. 2006-ban, a 38. hét elején Budapestről kockázatos volt elindulni bárkinek, bármiért, bárhová. Sára Sándor sem indult el. Megértettük. Filmjét figyelemmel, alázattal megtekintettük.
Gróf István, az Évezrednyitó beszélgetések szervezője, a kötet szerkesztője.
Megjelent az Évezrednyitó beszélgetések 2005-2006. c. kötetben, p.285
SÁRA SÁNDOR: MEMENTO C. FILMJÉNEK LEJÁTSZÁSA
Az Évezrednyitó beszélgetések sorozatban- szépszámú közönség előtt- 2006. szeptember 20-án levetítésre került Sára Sándor "Memento" című dokumentumfilmje. Az est folyamán azonban a Sára Sándor filmrendező- fotóművésszel történő beszélgetés elmaradt.
A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonöszödi beszéde kiszivárgását követő tömegmegmozdulások, az instabil politikai helyzet volt az oka ennek. 2006-ban, a 38. hét elején Budapestről kockázatos volt elindulni bárkinek, bármiért, bárhová. Sára Sándor sem indult el. Megértettük. Filmjét figyelemmel, alázattal megtekintettük.
Gróf István, az Évezrednyitó beszélgetések szervezője, a kötet szerkesztője.
Megjelent az Évezrednyitó beszélgetések 2005-2006. c. kötetben, p.285
2006. augusztus 11., péntek
MEGÁLLAPODTAK A PARLAMENTI PÁRTOK HELYI SZERVEZETEI
DR. DÉNES TIBOR AZ ÖSSZEFOGÁS JELÖLTJE
Megállapodtak a parlamenti pártok helyi szervezetei
Választási megállapodást írt alá a Fidesz sárvári szervezezetének elnöke,Pajor András és az MDF helyi elnöke, Gróf István, amelyben kinyilvánították, hogy a két párt közösen indítja Dr. Dénes Tibor polgármesterjelöltet az önkormányzati választásokon.
Két körzetben kitérnek egymás elől, így a Fidesz Gróf Istvánnal, míg az MDF Kondora Istvánnal, a Fidesz alpolgármester- jelöltjével szemben nem indít ellenjelöltet.
- Több cikluson át tartó eredményes együttműködés áll a megállapodás mögött. Sárváron már 1994-ben- akkor nagyon példamutató módon- összefogtak a jobboldal pártjai, hogy egységet tudjanak felmutatni az ellenfelekkel szemben- hangsúlyozta Pajor András, aki hozzátette, hogy az elmúlt több, mint egy évtizedben bebizonyosodott, hogy működőképes a koalíció.
Gróf István arról szólt, hogy az MDF a Magyar Vidék és Polgári Párttal önálló listát állít az idei önkormányzati választásokon, de elégedettek dr. Dénes Tibor 12 esztendei polgármesteri munkájával, ezért szeretnék, ha azt a következő négy évben is folytathatná.
Dr. Dénes Tibor köszönetet mondott azért, hogy egy nagyon széles körű polgári összefogás keretében indulhat polgármester- jelöltként, amelynek gerincét a Fidesz és az MDF, mint két parlamenti párt jelenti. Céljaik világosak és egyértelműek: azt a fejlődést, amelyet az elmúlt évtizeden belül Sárvár magáénak mondhatott, szeretnék folytatni. Hozzátette, Sárvár gazdasági fejlődését és erejét tekintve ma lakosságarányosan a megye legdinamikusabban fejlődő és legerősebb gazdasággal rendelkező városa.
-f-
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 15. számában, 2006. augusztus 11-én.
Megállapodtak a parlamenti pártok helyi szervezetei
Választási megállapodást írt alá a Fidesz sárvári szervezezetének elnöke,Pajor András és az MDF helyi elnöke, Gróf István, amelyben kinyilvánították, hogy a két párt közösen indítja Dr. Dénes Tibor polgármesterjelöltet az önkormányzati választásokon.
Két körzetben kitérnek egymás elől, így a Fidesz Gróf Istvánnal, míg az MDF Kondora Istvánnal, a Fidesz alpolgármester- jelöltjével szemben nem indít ellenjelöltet.
- Több cikluson át tartó eredményes együttműködés áll a megállapodás mögött. Sárváron már 1994-ben- akkor nagyon példamutató módon- összefogtak a jobboldal pártjai, hogy egységet tudjanak felmutatni az ellenfelekkel szemben- hangsúlyozta Pajor András, aki hozzátette, hogy az elmúlt több, mint egy évtizedben bebizonyosodott, hogy működőképes a koalíció.
Gróf István arról szólt, hogy az MDF a Magyar Vidék és Polgári Párttal önálló listát állít az idei önkormányzati választásokon, de elégedettek dr. Dénes Tibor 12 esztendei polgármesteri munkájával, ezért szeretnék, ha azt a következő négy évben is folytathatná.
Dr. Dénes Tibor köszönetet mondott azért, hogy egy nagyon széles körű polgári összefogás keretében indulhat polgármester- jelöltként, amelynek gerincét a Fidesz és az MDF, mint két parlamenti párt jelenti. Céljaik világosak és egyértelműek: azt a fejlődést, amelyet az elmúlt évtizeden belül Sárvár magáénak mondhatott, szeretnék folytatni. Hozzátette, Sárvár gazdasági fejlődését és erejét tekintve ma lakosságarányosan a megye legdinamikusabban fejlődő és legerősebb gazdasággal rendelkező városa.
-f-
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 15. számában, 2006. augusztus 11-én.
2006. július 28., péntek
MÉDIA ÉS ERKÖLCS- KONDOR KATALIN ELŐADÁSA
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK
MÉDIA ÉS ERKÖLCS- KONDOR KATALINNAL
Az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat keretében legutóbb Kondor Katalint, a Magyar Rádió volt elnökét látta vendégül Gróf István önkormányzati képviselő a vár dísztermében.
Fokozott érdeklődés kísérte az ismert médiaszemélyiség előadását, mely a "Közszolgálat, média és erkölcs" címet viselte. Az eredetileg közgazdász végzettséggel rendelkező Kondor Katalin egyetemistaként kötött közelebbi ismeretséget az újságíró szakmával, aztán gondolt egy nagyot, és jelentkezett az akkor még egyben lévő rádió és televízió intézményénél. Azóta 33 év telt el, s Kondor Katalin még mindig a média vizein evez. Annak ellenére, hogy pályája eddigi csúcsaként négy évig rádióelnök is volt már, nem sikerekben és kudarcokban méri életét. Úgy gondolja, hogy szakmai pályáján a kezdetektől napjainkig rengeteg lehetőséget kapott, melyek többségével élt is.
A volt rádióelnök szerint a mai magyar média egyik legnagyobb problémája az, hogy rettenetesen felhígult a szakma. A hosszú ideje tartó folyamat "eredményeit" nem csak ő látja, de a közönség is nap mint nap tapasztalja. A '96-os médiatörvénynek köszönhetően kialakult a duális médiavilág, s a szerencselovagok kihasználták a lehetőséget. Olyan iskolákat alapítottak, melyek rendkívül képzetlenül bocsájtják ki a hallgatókat. Márpedig ezt a szakmát szerinte kizárólag szerkesztőségekben lehet elsajátítani a napi munka közepette.
Kondor Katalin a médiaiskolák nagy részét blöffnek tartja, pontosan azért, mert úgy véli, azok nem tanítják meg a kollégákat a tisztességes újságírásra. Emellett pedig úgy látja, hogy a kereskedelmi médiumok kizárólag az értéktelenre hajtanak, miközben csakis anyagi szempontokat vesznek figyelembe. Állításait előadása során tényszerű adatokkal támasztotta alá, miközben elismerte, hogy a kereskedelmi médiumok egyetlen területen azért pozitív hatást gyakoroltak a közszolgálatiakra: lezserebbé tették azok hangvitelét.
A változás azonban ezen a ponton nem állhat meg, hisz a jövő új kihívások elé fogja állítani a szakmát. Az igazi újságírás nem hal ki, kérdező, beszélgető és hírt hozó emberre mindig szükség lesz- hangoztatta a volt rádióelnök.
czá
Fotó: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 14. számában, 2006. július 28-án
MÉDIA ÉS ERKÖLCS- KONDOR KATALINNAL
Az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat keretében legutóbb Kondor Katalint, a Magyar Rádió volt elnökét látta vendégül Gróf István önkormányzati képviselő a vár dísztermében.
A volt rádióelnök szerint a mai magyar média egyik legnagyobb problémája az, hogy rettenetesen felhígult a szakma. A hosszú ideje tartó folyamat "eredményeit" nem csak ő látja, de a közönség is nap mint nap tapasztalja. A '96-os médiatörvénynek köszönhetően kialakult a duális médiavilág, s a szerencselovagok kihasználták a lehetőséget. Olyan iskolákat alapítottak, melyek rendkívül képzetlenül bocsájtják ki a hallgatókat. Márpedig ezt a szakmát szerinte kizárólag szerkesztőségekben lehet elsajátítani a napi munka közepette.
Kondor Katalin a médiaiskolák nagy részét blöffnek tartja, pontosan azért, mert úgy véli, azok nem tanítják meg a kollégákat a tisztességes újságírásra. Emellett pedig úgy látja, hogy a kereskedelmi médiumok kizárólag az értéktelenre hajtanak, miközben csakis anyagi szempontokat vesznek figyelembe. Állításait előadása során tényszerű adatokkal támasztotta alá, miközben elismerte, hogy a kereskedelmi médiumok egyetlen területen azért pozitív hatást gyakoroltak a közszolgálatiakra: lezserebbé tették azok hangvitelét.
A változás azonban ezen a ponton nem állhat meg, hisz a jövő új kihívások elé fogja állítani a szakmát. Az igazi újságírás nem hal ki, kérdező, beszélgető és hírt hozó emberre mindig szükség lesz- hangoztatta a volt rádióelnök.
czá
Fotó: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 14. számában, 2006. július 28-án
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)