KILÁTÁSOK ÉS ESÉLYEK

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
GIDAI ERZSÉBET: KILÁTÁSOK ÉS ESÉLYEK

Az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat idei ötödik előadásán dr. Gidai Erzsébet volt Gróf István és a város vendége. A Nyugat- magyarországi Egyetem dékánja az Unióba való belépés utáni kilátásainkat és esélyeinket taglalta a jelenlevőknek.

Sajnos nem tájékoztattak bennünket megfelelően a csatlakozás áráról. Tehát egy un. "vakszavazás" történt, ami szerintem ezért törvénytelen volt- mondta a professzor asszony. Majd így folytatta: a XX. és a XXI. század legnagyobb vesztese a magyarság. A történelmi események miatt szétszedett országunk elvesztve vagyonát, egy ágról szakadt, szegény csoportként fog belépni az unióba, ekként is fogadják majd. Ennek a bürokratikus, parancsuralmi rendszernek katonai övezetként, piaci tranzit országként van szükség hazánkra. Ezenkívül egy olyan népmozgási folyamatnak adnak szabad utat, ami a népesség szerkezetváltozásához vezet. A legnagyobb baj pedig az, hogy a beáramló betelepültek előnyöket élveznek az itt élőkkel, vagyis velünk szemben. Én azt vallom: minden embernek annyit, amiért megdolgozott. Aztán dr. Gidai Erzsébet a kormányok felelősségéről beszélt. Többek között kijelentette: soha nem volt egy olyan tisztességes vezetésünk, amely le merte volna tenni az asztalra a magyarság és az elcsatolt területek ügyét. Pedig a határ-revíziótól nem kell félni. (Természetesen nem egyszerre, hanem lépésről lépésre kellene végrehajtani). Egységes magyar nemzetként kellett volna csatlakoznunk az unióhoz. Egy olyan kormányt kellene végre hatalomra juttatnunk, amelyiket az is érdekli, hogy mi lesz velünk, egyszerű emberekkel, amelyik nem valamelyik nagyhatalmat akarja feltétel nélkül kiszolgálni, hanem a magyarság érdekeit képviselné különböző nemzetközi fórumokon. A világban sok helyen nagy az elégedetlenség, a feszültség. Az uniós birodalom is el fog pusztulni, szét fog hullani- úgy 2010-2015 körül-, mert egyetlen nemzet sem viseli el a nemzeti identitásán esett csorbát.

Felmerül a kérdés: mi van, ha kívül maradunk, ha nem lépünk be? Két lehetőség: vagy újra kell kezdeni az alkufolyamatot, és beépíteni, érvényre juttatni érdekeinket, vagy saját erőforrásainkat úgy megtartani, illetve visszaszerezni, hogy fenn tudjuk tartani magunkat és kivárni a birodalom bomlását. Magyarországon sem hallgat mindenki, ezért úgy érzem, egy nagy tisztulás előtt állunk. Azt kívánom, hogy ezt minél előbb érjük meg!- fejezte be kemény, de nemzetféltő gondolatait a neves közgazdász.
A beszélgetés végén dr. Gidai Erzsébet válaszolt a felmerülő kérdésekre.

B.P.
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 13. számában, 2003. július 4-én

A KITALÁLT KÖZÉPKOR

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- A KITALÁLT KÖZÉPKOR

Az Évezrednyitó beszélgetések című előadás- sorozat visszatérő vendége, Pap Gábor művészettörténész "A kitalált középkor- Földindulás a nyugat- európai középkor-kutatásban" címmel tartott előadást az elmúlt héten.

Mondanivalójának apropóját Illig Heribert slágerkönyve, a Kitalált középkor, illetve annak tézise, hogy ti. a 7.-8.-9. század művileg beiktatott, "minden valóságot és reális történést nélkülöző időszak"- adta.
Pap Gábor nem hallgatta el, hogy első reakciója neki is az volt, hogy mindez lehetetlen, aztán másfél év múlva- egy másik német szerző hasonló témájú munkája alapján- kezdett foglalkozni az akkor még csak németül olvasható Illig- kötettel. Ezt követően előbb arról beszélt, hogy gyakorlatilag nem létezik az oly nagyra tartott Karoling- korszak, mely Nagy Károlyt helyezte tündöklésének középpontjába, illetve azt taglalta, hogy a Julianus-féle, valamint a XIII. Gergely által megreformált naptár időszámításának eltéréséből adódik a történelmi kronológia mintegy 300 éves hiánya. Többször is felvetődött a kérdés, hogy kinek állhatott érdekében a történelem meghamisítása. Illig a választ két hatalmi csoportosuláshoz és három személyhez köti. Nevezetesen VII. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárhoz, III. Ottó német- római császárhoz és II. Szilveszter pápához. A rendszer- analitikus képzettségű történész koncepciója szerint erre a keresztény Európa hatalmi súlypontjának átalakítása, valamint a nyugat- európaiak (franciák, angolok, németek) legitimitását biztosító hatalmi előkép-teremtés miatt volt szükség.

Illig tulajdonképpen- klasszikus értelemben- nem kutatta a történelmet, csupán az észrevételeket, az adathiányokat rendszerezte, és ezek alapján alakította ki téziseit, amelyeket az 1996-os németországi megjelenés után először- némiképpen szűkítve a németországi példákat- a magyarok ismerhették meg saját anyanyelvükön. Az érdeklődés és a viták kereszttüzébe került Illig- munkásság ma már folyamatos az internetnek köszönhetően- mondta Pap Gábor, aki előadása befejező részében a kötet magyar vonatkozásait is szóba hozta. Elmondta, nemcsak Illig miatt lesz szükséges átírnunk a honfoglalás előtti történelmünket, hisz mára már bebizonyosodott, hogy az hibákkal, hiányosságokkal van tele. Ezt támasztja alá a német szerző szóban forgó kötete is. Például az avar név krónikáinkban nem is fordul elő, míg a hunoktól elvették történelmüket, művészetüket. Emellett nagy gondok vannak a szlávokkal- jegyezte meg az előadó-, hisz egyáltalában nem kerültek elő szláv emlékek, s az is aligha hihető ezek után, hogy a magyarság tőlük ennyi jövevényszót vett volna át. Ezen keresztül közvetve a finn- magyar rokonságot is bírálat alá vette Pap Gábor, aki végezetül arról beszélt ismét, hogy nem Illig fedezte fel a tévedéseket, ő csak rendszerezte mások észrevételeit.
A közel kétezer! hivatkozást tartalmazó kötet magyar fordítását érdemes minden érdeklődőnek elolvasni.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 10. számában, 2003. május 23-án

A MAGYAR SZENT KORONA TULAJDONOSA A MAGYAR NEMZET

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
A MAGYAR SZENT KORONA TULAJDONOSA A MAGYAR NEMZET- MONDTA SZÁNTAI LAJOS

Szántai Lajos művészettörténész tartott előadást április 10-én az "Évezrednyitó beszélgetések" című előadás- sorozat keretében a Nádasdy-vár dísztermében.

A tudósítónak sem szándéka, sem lehetősége nincs, hogy értékelje a közel két és fél órás előadást, ezért megpróbál az elhangzottakra reagálni. Ám néhány megjegyzéstől mégsem tekinthet el. Láthatóan megdöbbentést váltott ki többekből is, hogy az EU-s szavazás előtt két nappal "A magyar királyok koronázási szokásai" címmel hirdetett előadás bevezetőjében ilyen mondatok hangzottak el: "Arra az Európára, melyet majomházként készítenek elő számunkra, nincs szükség...A következményeket az unokák előtt is vállalnunk kell...Magyarország olyan útra lépett, melyről nagyon nehéz lehet visszatalálni...Azért akarják a múltat eltörölni, hogy a jövőkép zűrzavarossá váljék."
Azt tudni lehetett Szántai Lajosról, hogy új látásmódjával, hipotéziseivel ellentmond a hivatalos történelemtudománynak és sok tekintetben a művészettörténelemnek is. Sárvárott is bizonyította, hogy megállapításai olykor nemcsak merésznek, hanem bizarrnak is tűnnek. Az előadás során megemlítette, hogy Magyarország és a Kárpát- medence Európa kellős közepén fekszik, és ha ez így van, akkor itt kell lenni Európa szívének is- tette hozzá. Majd a megjelölt helyszínről, Dobogókőről és a Pilis- háromszögről, valamint az egykor itt található koronázóvárosról, Fehérvárról (kizárva, hogy nem lehet azonos a mai Székesfehérvárral) beszélt.
A korona kapcsán igyekezett bizonyítani, hogy azt nem lehet műtárgyként kezelni. Többek között azért sem, mivel 1978-ban a római pápa és az esztergomi érsek is úgy nyilatkozott, hogy az nem egyházi ereklye. Ezt támassza alá továbbá- mondta- , hogy 1945-ben és 1948-ban nem hatálytalanítottak bizonyos reá vonatkozó törvényeket. Épp ezért a Szent Koronát vissza kellene helyezni eredeti jogaiba. Bizakodásának adott hangot, hogy a korona nemcsak a jelenben (ezért is szállították át 2000. január 1-én az Országgyűlés épületébe), hanem a jövőben is megőrzi páratlan szentségét. Majd az 1978-as budapesti visszaadási aktust megelőző időszakban igyekezett az előadó a korona útját követni. Arra is kitért, hogy az a magyar nemzet tulajdona, ezért a Habsburgok bejelentkezése a koronáért jogtalan. "Bezzeg a magyar nemzet ellen elkövetett gaztetteikért még mindig nem kértek elnézést"- tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy a korona minden szempontból megfelel a Corona Imperatoris által támasztott követelményeknek, azaz evilági hatalom nem áll fölötte. Azt is megemlítette- Pap Gáborra hivatkozva-, hogy nem a királyok kerestek koronát, hanem a koronához királyt. Majd Révay Péterre hivatkozva jelezte, hogy a koronaőr 1613-ban megjelent könyvében az áll, hogy a korona hátsó felén Szűz Mária, valamint keresztény királyok és császárok képe látható, a jelenlegi állapotban pedig hiányzik Szűz Mária. A helyén szereplő Dukász Mihály portréról viszont bebizonyosodott, hogy- két másik képpel együtt- nem szerepeltek a korona abroncsán. A koronáról általában is szót ejtett: a nyitott a hűbéreseké, a zárt a világi hatalmat maguk fölött már nem tudóké volt. Istváné az utóbbiak közé tartozik, és apostoli jegyeket hordoz, mivel István az utóbbiak közé tartozik, és apostoli jegyeket hordoz, mivel István maga is apostol volt- mondta. Az est hátralevő részében diaképeket mutatott be, s főleg a Képes Krónika egyes iniciáléit elemezve próbált új magyar történelmet írni. Ellenvéleményre nem tartott igényt- saját hozzátartozó előadására hivatkozva-, eltekintett a kérdésektől és a hozzászólásoktól is.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 8. számában, 2003 április 25-én

A NEMZETI ÉRTÉK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- A NEMZETI ÉRTÉK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ

Székelyhidi Ágoston, közíróval, közgondolkodóval találkozhattak az érdeklődők március 13-án a Nádasdy-vár dísztermében, a millenniumi előadás- sorozat keretében.

A vendég bemutatása előtt Kapiller Sarolta titkárságvezető- Vas megye Közgyűlése megbízásából Gróf Istvánnak, az "Ezredvégi beszélgetések" című előadássorozat önálló kötetbe szerkesztőjének, a millenniumi előadások szervezőjének átnyújtotta a megyei közgyűlés tudományos bizottsága által odaítélt nívódíjat. Kapiller Sarolta szerint a szóban forgó kötet minden nemzetépítő polgár számára példa lehet.

Székelyhidi Ágoston - sokoldalú személyiségként történő bemutatása után- először Kapiller Sarolta gondolatait folytatva elmondta, azért vállalta a felkérést, mert Sárvárott a nemzeti közgondolkodás egyik műhelye látszik formálódni. "A nemzeti érték és a globalizáció" című előadása bevezetőjében pedig arról ejtett szót, hogy Magyarországon ma mindenki az EU-s csatlakozás lázában ég, holott ez nem több, mint egy történelmi folyamat állomása. A nemzetfogalom értelmezésével folytatva azt taglalta, hogy a nemzet nem pusztul el, míg a globalizáció önfenntartó ereje a létfeltételekben nyilvánul meg. Értéket pedig csak értékteremtő képesség teremthet. Ezt követően arról beszélt, hogy a nemzet és a globalizáció közt helyezkedik el az EU. (Előadását a továbbiakban különféle okmányok és alapszövegek felolvasásával is hitelesítette, színesítette). A mai nemzetek kapcsán arra is kitért, hogy Európában a hagyományos, Amerikában a politikai, Ázsiában az etnikai nemzetek találhatóak meg elsősorban. Rámutatott, hogy a nemzet ország is, állam is, közösség is. Magyarországon ez az ideális állapot már 1526 óta nem érhető tetten, de volt olyan időszak is- mondta-, hogy a nemzetet egy- egy kisebb csoport tartotta fenn. Néhány példa említése után azt taglalta, hogy az igazi nemzeti érték a közösség. Ebben keresik ugyanis a polgárok a nyelv, a kultúra, a valahova való tartozás biztonságát. Ezért van szükség a Státusztörvényre is- mondta.

A globalizációról- magyarul az egységesítésről- elmondta, csak 1945 után beszélhettünk a fogalomról. Az európai országok a II. világháborúban kivéreztek, a győztes pedig tőkéje révén az Amerikai Egyesült Államok lett. A globalizáció terén a Marshall- segély volt az első kinyújtott kéz. Majd azzal folytatta, hogy a tőkefelhalmozás továbbra is dologi rendszerként működik, és minél nagyobb piacra szeretne szert tenni. A szabványosítás révén nagyobb a termelés, és többet kínálhat a kereskedelem is. Egy idő után aztán a fogyasztó is szabvány szerint fogyaszt, hisz a szabvány mintát állít elé. Kiépül egy olyan sikerminta, amely értékmintát teremt, amely aztán az egész világon hasonló gerjesztő erővel bír. Az előadó ezt követően az elsüllyedt, osztályalapú, egykori kommunista globalizációról is szót ejtett.
Az EU története kapcsán Székelyhidi Ágoston egészen a kezdetekig- a Szén-, és Atomunióig- nyúlt vissza, majd az 1980-as évek világtörténelmi folyamatainak felidézésével folytatta, rámutatva, hogy az EU nem országok, nem nemzetek, hanem államok szövetsége. Végezetül Magyarország EU-s lehetőségeiről beszélt, hangsúlyozva az idei és a következő évi választások folyamatosságát.
Befejezésül a jelenlevők kérdéseire válaszolt.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 6. számában, 2003. március 28-án

BELÜLRŐL IS TARTSUNK IGAZSÁGOT

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
BELÜLRŐL IS TARTSUNK IGAZSÁGOT- mondta Döbrentei Kornél

A kivételes tehetséges költőnek indult Döbrentei Kornéllal találkozhattak február utolsó napján az érdeklődők az újrainduló Évezrednyitó beszélgetések című előadás- sorozat idei nyitóelőadásán a Nádasdy-vár dísztermében.

Simonffy András 1973-ban már azt írta a költőről, hogy "egy-egy versét harci feladatnak tekintette, szemtől- szembe viadalnak, megalkuvás nélküli, kérhetetlen csatának költőisége jogaiért és igazáért". Az azóta eltelt 30 év alatt- a költő saját szóhasználatával élve- nemzeti költővé vált. Sárvárra irodalmárként érkezett, mert- mint mondotta- az író szabadsága sokkal nagyobb. sokkal több, mint a politikusé. Ám költészetről, művészetről- talán a fentiek miatt- alig esett szó. Annál több a politikáról.
A helyzet elkészítendő,- mondta- először erkölcsi értékeinkről (Don- kanyar, '56, Kun Béláék világa) essen szó. Majd a mára és a közelmúltra váltva, nem hagyott kétséget politikai hovatartozását illetően, amikor kijelentette, hogy nem szereti, hogy ma 209-es a miniszterelnök, s azt sem szerette, amikor a karszalagos Horn volt az. Aztán a Terror Házáról beszélt: " amit a történelemkönyvekből kihagytak, azt a Terror Házában egy óra alatt meg lehet tanulni, s ezt akarják bezárni". Majd kissé elgondolkozva azon meditált, hogy "papolásom lehet, hogy reménytelen, hisz hajdanán, a legsötétebb időkben kb. csak 200 ezer kommunista volt, ma pedig a fél ország kommunista". A helyzetre magyarázatot is adott: Antallék nem tettek rendet, különösen a média területén lett volna szükség a rendcsinálásra.
Ezt követően az irodalmat és a politikát összefűzve arról beszélt, hogy miközben népünknek több-ezer éves sorsa van, erre Európa által a Sorstalanság kap Nobel- díjat. Kérdésekkel folytatta: mit jelent, hogy még vagyunk, kinek a szemében vagyunk szálkák? Egyértelmű választ ugyan nem adott, de azt világossá tette, hogy a kérdések zöme irodalmi és történelmi szinten vetődik fel, s mégis, ha feleletet próbálnánk adni, akkor nacionalistának neveznének bennünket. A Státusztörvényről is kifejtette ennek kapcsán röviden véleményét, amely "morálisan akarja integrálni a magyarságot, ha már földrajzilag nem lehet".
A választások kapcsán a csalás lehetőségét taglalta, illetve azt, hogy "19 ezer forintért vettek szavazatokat". A magyar értelmiség egy részét Soros úr már megvette- tette hozzá. Majd az EU-s csatlakozást szóba hozva kétségének adott hangot. Különösen az nem tetszik neki- mondta-, hogy a kommunisták ennyire akarják a belépést. A bennünket körbevevő utódállamokra térve azt fejtegette, a politikai tapintat gyengének minősül, s mi gyengék vagyunk, hisz ezek az államok a megcsonkított Magyarország testén keresztül akarnak Európába jutni.

Ismét az értelmiségiekre terelve a szót- előadásának címe is ez volt: az értelmiség felelőssége a XXI. században- kijelentette, hogy vagyunk értelmiségiek, de nincs fórumunk. Túlélni valamit- ez az értelmiségiek egy részének a véleménye. Ki voltunk szolgáltatva- mondta-, de ehhez mi is hozzájárultunk- vonta le a következtetést. Előadását befejezve arra kérte a jelenlevőket, hogy ne csak az előadás szövegére figyeljenek, hanem belülről is tartsanak igazságot, mert egy kis népnek is van igazsága. Így lesz értelmes írni, olvasni, szülőnek lenni. A magyar történelmet pedig ne a holokauszt szemüvegén keresztül nézzék, mert ez Magyarország arculütése. Ezt követően a jelenlevők kérdéseire, felvetéseire válaszolt.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 5. számában, 2003 március 14-én

TOURINFORM IRODA A VÁROS SZÍVÉBEN

TOURINFORM IRODA A VÁROS SZÍVÉBEN

Az elmúlt év végén, december 6-án adták át városunk központi részén- a főposta mellett- a Tourinform irodát.
. Ez az önkormányzat által fenntartott, közvetlenül a Kossuth Lajos Művelődési Központhoz tartozó intézmény névhasználati szerződést kötött a Magyar Turizmus ZRT.-vel. Ezáltal kapcsolódott ahhoz a több mint 120 tagot számláló hálózathoz, amelynek fő célja, hogy tájékoztatást adjon az ország turisztikai kínálatáról.
A sárvári iroda vezetője, Póczik Ágota így foglalta össze faladatait: a versenysemlegességet szem előtt tartva, nonprofit tevékenységet folytatunk. Legfontosabb feladatunk információk gyűjtése és adása, hogy a betérő turisták felvilágosítást kaphassanak Sárvár és térsége, összesen 30 település rendezvényeiről, látnivalóiról, szállás- és vendéglátóhelyeiről.Az országos hálózat számítógépes programja segítségével nemcsak közvetlen környezetünkről, hanem hazánk bármely térségéről naprakész információval szolgálunk. Természetesen az azt jelenti, hogy Sárvár és környéke műemlékeiről, természeti értékeiről, programjairól az ország valamennyi tourinform irodája felvilágosítást tud adni.
Legfőbb célunk, hogy a hozzánk betérők választ kapjanak kérdéseikre, felmerülő turisztikai igényeiket minél jobban kielégítsük, megismertessük velük térségünk értékeit, vonzó kínálatait, vagyis ahhoz szeretnénk a magunk eszközeivel hozzájárulni, hogy vendégeink jól érezzék magukat nálunk. A tájékoztatást segítik az irodában levő ingyenes prospektusok és a Sárvárról szóló, megvásárolható kiadványok. Az eredményes működés érdekében folyamatosan építjük, ápoljuk kapcsolatainkat a különböző helyi intézményekkel és a többi tourinform irodával.
Távlati terveink között szerepel különböző kiadványok: térképek, képeslapok, útikönyvek és ajándéktárgyak bizományosi értékesítése is. Ezenkívül ebben az évben több turisztikai kiállításon is szeretnénk részt venni, hogy a mi régiónkat is minél jobban megismerhessék az országban.
A sárvári iroda munkatársai 101 m2-en, kellemes környezetben, a szezonnak megfelelő nyitva tartási idővel várják a helyi érdeklődőket és a messziről érkező turistákat.

B. P.
Megjelent a Sárvári hírlap XV. évfolyamának 3. számában, 2003. február 14-én

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK 2003.

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK 2003.
.
A valóban telt-házakat hozó Évezrednyitó beszélgetések 2003-ban, immár a negyedik évfolyamában, tovább folytatódtak. A sikeres rendezvények arra ösztökéltek, hogy ismét több előadót hívjak Sárvárra, így abban az évben megintcsak nyolc vendéget fogadhattunk a sorozat előadóiként.A művészek között a zenészek, a tudósok között a történészek voltak túlsúlyban, de megjelent az aktuálpolitika is Gidai Erzsébet közgazdász személyében, és az erdélyiek képviseletében sikerült Tőkés Lászlót is megnyerni célunknak.
Sem hanganyag- rögzítés, így könyv sem maradt az utókorra. Ez volt a harmadik ilyen "elpuskázott" évfolyam, de ezzel vége is lett, mert a következő évben már megindult a "kármentés".
Gróf István, önkormányzati képviselő, bizottsági elnök, az előadás- sorozat szervezője- moderátora
Sótony, 2015. október 8

AZ ELHANGZOTT ELŐADÁSOK
1. DÖBRENTEI KORNÉL, költő.
"Az értelmiség szerepe a XXI. században".
2003. február 28-án.

.

.
2. SZÉKELYHIDI ÁGOSTON, író, történész.
"Nemzeti érték és globalizáció".
2003. március 13-án.

.

.
3. SZÁNTAI LAJOS, művelődéstörténész.
"A magyar királyok koronázási szertartás".
2003. április 10-én.

.

.
4. PAP GÁBOR, művészettörténész.
"A kitalált középkor. Földindulás a Nyugat- európai középkor kutatásban".
2003. május 14-én

5. GIDAI ERZSÉBET, közgazdász
"A csatlakozás ára- Kilátások és esélyek. Magyarország és az Európai Unió"
2003. június 12-én

6. CSEH TAMÁS, előadóművész
"Micsoda útjaim"
2003. szeptember 14

7. TŐKÉS LÁSZLÓ, püspök (Erdély)
"Ideje van a szólásnak"
2003. október 8-án

8. ILLÉS LAJOS, zeneszerző, előadóművész
"Miért hagytuk, hogy így legyen"
2003. november 13-án