SZAKCSI RÁDIÓ JAZZ FESZTIVÁL SALFÖLDÖN

SZAKCSI RÁDIÓ JAZZ FESZTIVÁL SALFÖLDÖN
Bevezető és fotók: Gróf István, szakcikk: Haraszti Gyula

Az örvendetes hírt, hogy 2024 tavaszán elkezdte működését online hazánk első jazz- adója, a Szakcsi Rádió, tetézte nekünk, itt nyaralóknak az, hogy élő közvetítései sorát a nyáron a Káli- medence minta-falujában, Salföldön indította el. A napjainkban divatos - nagyon racionálisan eldöntött- háromnapos fesztivál, a vasárnapot elhagyva, csütörtökön, pénteken és szombaton került megrendezésre, a hazai jazzerek krémjnek fellépéseivel a Káli Fecske Étterem és Kulturális Központban. Nekünk az augusztus 30-i pénteki estét sikerült elcsípnünk. A nyár ugyan tombolt, de az esti koncert idejére ideális volt az idő: az ülőhelyet nem szerzőknek a gyepen, a járdán tanyázás sem okozott problémát. A belépőjegyeket nagyon baráti áron adták, a büfék termékeiről ugyazez már nem volt elmondható. Kedves meglepetés volt, hogy minden néző kapott egy Szakcsi Rádió feliratos fagyasztott PP poharat és egy kulcstartót.

Az est első fellépője a Lukács Miklós cimbalmos és a Szakcsi Lakatos Róbert zongorista alkotta duó volt, majd a Dresch Mihály Quartet következett, a másik hazai fúvós- géniusz, Borbély Mihály vendégszereplésével Mielőtt nekiálltam volna megírni szokásos beszámolómat, kezembe került Haraszti Gyula a Magyar Nemzetben szeptember 1-én megjelent tudósítása, mely tökéletesen visszaadja a zenei élményeinket. "Megspórolva" az enyémet, egyuttal népszerűsítve a kiváló szakíró írását, idézek tehát a beszámolóból.

"Örökre hálás lehet a közönség a Szakcsi Rádió, illetve az MTVA által megrendezett háromnapos jazzfesztivál szervezőinek, hogy a színpadra hívták a magyar zenei élet két géniuszát, Szakcsi Lakatos Róbert (a rádió névadója, a legendás Szakcsi Lakatos Béla fia) zongora- és Lukács Miklós cimbalomművészt. A duó nem hazudtolta meg önmagát, a hátborzongató technikai tudásuk révén néhol andalító, elérzékenyülő, néhol pedig katartikusan felkavaró muzsika szólt kettejük tűpontos együttműködése révén a színpadról... A két hangszer párosítása elviekben a legjobb választás, hiszen az egyiken a billentyűk közvetítésével, a másikon a verőkkel zengetik a húrokat, a Szakcsi Lakatos–Lukács kettőst hallgatva mégis az az érzése az embernek, hogy minden eszköztől függetlenül szinte a szférák zenélnek. Úgy váltogatják – akár egy számon belül is a zenei stílusokat a klasszikustól a jazzen és a népzenén át a kortárs muzsikáig, hogy úgy érzi magát az ember, mintha egyszerre hallgatna Mozartot, Kodályt, Keith Jarrettet és Kurtág Györgyöt, vagyis megvalósulni látszik az alkotók révén valami olyasmi, amit úgy hívunk: totalitás. Ez persze nem véletlen, hiszen Szakcsi Lakatos Róbert folytatja azt az édesapjától és tanítómesterétől örökölt hagyományt, hogy klasszikusokat is játszik... Lukács Miklós pedig odáig merészkedett, hogy Kurtág György muzsikáját fogadta örökbe annak a cimbalomnak a húrjaira, amelyen gyakorta megszólalnak a kávéházi cigányzene futamai is. Megdöbbentő, ahogyan a két művész, egymást kiegészítve, de nem túlharsogva egyik műfajról a másikra siklik...

Ennek a gyönyörű falunak (Salföld-Kisörspuszta- a szerk.) a lakója a magyar jazz és világzenei szcéna, az etno-jazz másik zsenije, a fúvósok fenegyereke és egyben csodabogara, Dresch Mihály. Ezúttal a másik kiváló szaxofonossal, Borbély Mihállyal lépett fel a zenész Salföldön, pontosabban a kvartettjükkel, amelyben Horváth Balázs bőgős és G. Szabó Hunor dobos alkotja a ritmusszekciót. Közhely, és sokan leírták már, hogy két dudás is megfér egy csárdában, amely a Dresch–Borbély kettősre is igaz, míg az előbbi szinte valami sámáni, magyar őserőt képvisel (a szaxofon és a basszusklarinét mellett játszik furulyán és tárogatón is) és a világ egyik legnagyobb virtuózaként lehengerlően improvizál, addig az utóbbi a letisztultságával, a technikai tudásbeli biztonságával nyűgözi le a hallgatóságot...

A kvartett most is remek koncertet adott, amit a közönség vastapssal jutalmazott, így nem maradhatott el a ráadás sem, pedig a két utolsó nóta, az Erdély blues és a Neoprim is alaposan megdobogtatta a szíveket."