A MAGYAR TE DEUM ÜNNEPI ELŐADÁSSOROZATA
Illés Lajos hálaadó oratóriumát közösen adja elő a Református Dalárda, a katolikus iskola és a gimnázium Kórusa. Az ötletgazdák- Tallós Pálné nyugdíjas zenepedagógus és Gróf István önkormányzati képviselő, református presbiter- tájékoztatták a sajtó munkatársait az előadássorozatról.
A történet két évvel ezelőtt kezdődött- az Évezrednyitó Beszélgetések vendégeként mutatott be részleteket Illés Lajos a Magyar Te Deumból. A rendezvény házigazdája, Gróf István és Tallós Pálné, az ajándékba kapott CD többszöri meghallgatása után döntött úgy, hogy partnereket keresnek a mű bemutatásához.
A zenepedagógus szerint a 40 perces oratórium nagyon jó prozódiával rendelkezik, melyet a kórusok nagyon megkedveltek. A próbák- Pernecker Csilla karnagy vezetésével- szeptember közepe óta folynak.
A Magyar Te Deumot a karácsonyi ünnepkőrben három alkalommal mutatják be. December 18-án 10.00 órától a református templomban, december 20-án 17.00 órától a gimnázium dísztermében és december 30-án 16. 30-tól a Szent László Katolikus templomban. Az előadásról a Sárvári Televízió is felvételt készít, melyet egy későbbi időpontban láthatnak.
-Fonyó-
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 23. számában, 2005. december 16-án
2005. december 16., péntek
2005. december 15., csütörtök
ILLÉS LAJOS ORATÓRIUMA
ILLÉS LAJOS KÓRUSMŰVE HÁROMSZOR.
.
Sárvár.
Illés Lajos Magyar Te Deum c. kórusművét több alkalommal előadják a városban.
Illés Lajos még 2003 novemberében az Évezrednyitó Beszélgetések sorozatban Gróf István képviselő vendége volt. A beszélgetések végén a művész lejátszott egy részletet az akkor írt és bemutatott új művéből, melyet a kisoroszi református templom 200 éves születésnapjára komponált. „Egy CD-t kaptam én is a műből”- meséli Gróf István. „Tavaly Tallós Pálné, nyugdíjas zenetanárral beszélgettünk erről a darabról. Neki is nagyon tetszett. Másoltam neki is egy példányt. Megvalósíthatónak tartottuk a kórusmű előadását Sárváron. Az idén tavasszal elkezdtük a konkrét szervezést. Kottát és play-back kíséret példányt kértem a szerzőtől, aki ezeket megküldte.”.
Az ökumené jegyében a katolikus leánykórus és a Református Dalárda adta volna elő, de ezt kiegészítették a Tinódi gimnázium énekkarával. A darab betanítását, a szakmai munkákat és a karnagyi teendőket ennek a csoportnak a karnagyára, Pernecker Csilla tanárnőre bízták. Szeptember elejétől megkezdődtek a próbák: novembertől egybegyúrták a produkciót Pernecker Csilla vezényletével...
Előadások: december 18. délelőtt 10 óra, református templom, december 20. 17 óra, gimnázium díszterme, december 30. 16. 30, Szent László katolikus templom..
(pg).
Megjelent a Vas Népe napilapban, 2005. 12.15-én
.
Sárvár.
Illés Lajos Magyar Te Deum c. kórusművét több alkalommal előadják a városban.
Illés Lajos még 2003 novemberében az Évezrednyitó Beszélgetések sorozatban Gróf István képviselő vendége volt. A beszélgetések végén a művész lejátszott egy részletet az akkor írt és bemutatott új művéből, melyet a kisoroszi református templom 200 éves születésnapjára komponált. „Egy CD-t kaptam én is a műből”- meséli Gróf István. „Tavaly Tallós Pálné, nyugdíjas zenetanárral beszélgettünk erről a darabról. Neki is nagyon tetszett. Másoltam neki is egy példányt. Megvalósíthatónak tartottuk a kórusmű előadását Sárváron. Az idén tavasszal elkezdtük a konkrét szervezést. Kottát és play-back kíséret példányt kértem a szerzőtől, aki ezeket megküldte.”.
Az ökumené jegyében a katolikus leánykórus és a Református Dalárda adta volna elő, de ezt kiegészítették a Tinódi gimnázium énekkarával. A darab betanítását, a szakmai munkákat és a karnagyi teendőket ennek a csoportnak a karnagyára, Pernecker Csilla tanárnőre bízták. Szeptember elejétől megkezdődtek a próbák: novembertől egybegyúrták a produkciót Pernecker Csilla vezényletével...
Előadások: december 18. délelőtt 10 óra, református templom, december 20. 17 óra, gimnázium díszterme, december 30. 16. 30, Szent László katolikus templom..
(pg).
Megjelent a Vas Népe napilapban, 2005. 12.15-én
2005. december 2., péntek
ZSOLTÁROS ANYANYELV A NÁDASDY-VÁRBAN
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
ZSOLTÁROS ANYANYELV A NÁDASDY- VÁRBAN
Eredetileg gróf Nádasdy Ferenc lett volna az Évezrednyitó beszélgetések soron következő vendége, ám az idős nemesi sarj korára és egészségi állapotára való tekintettel lemondta az előadást. Dinnyés József viszont elvállalta.
Költők között zenész, zenészek között költő vagyok- vallja magáról Dinnyés József. A közel négy évtizede a pályán lévő daltulajdonos annyiszor fordult meg már városunkban, hogy kis túlzással élve azt is mondhatnánk, hazajár Sárvárra. Legutóbb azonban nem elsősorban- és a szó nemes értelmében vett- előadóművészként szólt a közönséghez. Ezúttal előadást tartott, mely a "Zsoltáros anyanyelv" címet viselte.
Dinnyés József szerint a magyar történelem során többször előfordult, hogy veszély fenyegette az anyanyelv létét. Mátyás idején például a latin, a mohácsi csatát követően a német nyelvhasználat erősödése veszélyeztette. A változás szelei a XVI. század második felében kezdtek erőteljesebben fújni. A reformáció európai igénye ugyanis a hazai anyanyelvi kultúrára is hatott.
A XVII. században az ország lakosságának jelentős része tért át a protestáns hitre, ami az anyanyelvi istentisztelet igényével járt együtt. Ezen a nyelven prédikátorok sokasága kezdett el gondolkodni, beszélni és írni, a példát pedig rövidesen a katolikus testvérek (Pázmány, Káldy) is követték.
Ez a kor volt a nemzeti költészet megszületésének időszaka is. Azé a költészeté, melynek remekeit a sárvári Históriás Napokat (is) megtisztelő zenészek szólaltatják meg ma- rendkívüli előszeretettel. Szenczi Molnár Albert munkásságával, a 150 zsoltár lefordításával a XVII. századra befejeződött egy nagy munka, mely megteremtette a nemzeti anyanyelvet. Anyanyelven dicsérni a hitet, gondolkodni a közösség felől, a hazáról- ez maga a nemzet.
Dinnyés József szerint ma is erre lenne szükség. Ezért vállal ilyen és ehhez hasonló előadásokat, ez a tárgya művészetének. Közben- természetesen példaként felmutatva- ezen az estén is elénekelt 8-10 zsoltárt, bizonyítandó, hogy a korabeli nyelv érthető, szerethető, tisztelhető, és szívünkhöz közel álló.
Rácz
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 22. számában, 2005. december 2-án
ZSOLTÁROS ANYANYELV A NÁDASDY- VÁRBAN
Eredetileg gróf Nádasdy Ferenc lett volna az Évezrednyitó beszélgetések soron következő vendége, ám az idős nemesi sarj korára és egészségi állapotára való tekintettel lemondta az előadást. Dinnyés József viszont elvállalta.
Dinnyés József szerint a magyar történelem során többször előfordult, hogy veszély fenyegette az anyanyelv létét. Mátyás idején például a latin, a mohácsi csatát követően a német nyelvhasználat erősödése veszélyeztette. A változás szelei a XVI. század második felében kezdtek erőteljesebben fújni. A reformáció európai igénye ugyanis a hazai anyanyelvi kultúrára is hatott.
Ez a kor volt a nemzeti költészet megszületésének időszaka is. Azé a költészeté, melynek remekeit a sárvári Históriás Napokat (is) megtisztelő zenészek szólaltatják meg ma- rendkívüli előszeretettel. Szenczi Molnár Albert munkásságával, a 150 zsoltár lefordításával a XVII. századra befejeződött egy nagy munka, mely megteremtette a nemzeti anyanyelvet. Anyanyelven dicsérni a hitet, gondolkodni a közösség felől, a hazáról- ez maga a nemzet.
Rácz
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 22. számában, 2005. december 2-án
2005. november 18., péntek
VÁLTOZHAT A PARKOLÁSI RENDSZER A BELVÁROSBAN
VÁLTOZHAT A PARKOLÁSI RENDSZER SÁRVÁR BELVÁROSBAN
A képviselő-testület határozatát ismertette az MDF Sárvári Szervezete sajtótájékoztatóján
Gróf István elnök, önkormányzati képviselő a parkolási helyzetről, illetve a belváros tervezett parkolási rendszerének kialakításáról beszélt.
Az október huszadikai testületi ülésen foglalkoztak a képviselők a témával, melyet előzőleg az MDF helyi szervezete is tárgyalt. Mindkét fórum megállaípította, hogy a város jelenlegi utcaszerkezete kiválóan megfelel a lóháton, szekéren, illetve gyalogszerrel közlekedők igényeinek, a XXI. századi motorizált világ elvárásainak azonban nem. A legnagyobb problémát a parkolóhelyek alacsony száma jelenti.
A legutóbbi ülésen sikerült elérni, hogy Gróf István javaslatára- miután a testület meghallgatta az előterjesztést,- módosították a határozati javaslatot, és a következőkben állapodtak meg: a Batthyány utcával párhuzamos Széchenyi és Dózsa utcában, valamint a Hunyadi úton felülvizsgálják a parkolási rendet. A Dózsa utcában parkolókat alakítanak ki az arra alkalmas területek megvásárlását követően. A Hunyadi út körforgalom előtti szakaszának jobb oldalán a "luxus" járdafelület egy részét szintén alkalmassá teszik, a Posta mögötti üres területet ideiglenes parkolóvá minősítik, az Ady utca északi oldalán 10, míg a délin 14 helyet alakítanak ki.
A pénzügyi fedezetet a költségvetés biztosítaná, így 100-200 új parkolóhely keletkezne, ennyi pedig már- legkésőbb 2007-től- érezhetően enyhít a gondokon- vélte a városatya, akinek a javaslatára a képviselő- testület azt is elhatározta, hogy a Vas megyei Közútkezelő Kht.-vel egyetemben megvizsgálják a "fizetéses parkolási rendszer bevezetésének gazdaságossági lehetőségét." Előbb- utóbb ugyanis ezzel is kell foglalkozni, mert a belvárosban kialakított egyórás parkolási rend ellenőrzésével gondok vannak. Gróf István szerint az ötlet jó volt ugyan, ám annak kivitelezésébe már hiba csúszott. A kialakítandó új rendszer enyhíthet a gondokon, legfeljebb meg kell szoknunk, hogy nem 50, hanem 100 métert kell gyalogolnunk kiszemelt célunkért.
cz
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 21. számában 2005. november 18-án
A képviselő-testület határozatát ismertette az MDF Sárvári Szervezete sajtótájékoztatóján
Gróf István elnök, önkormányzati képviselő a parkolási helyzetről, illetve a belváros tervezett parkolási rendszerének kialakításáról beszélt.
Az október huszadikai testületi ülésen foglalkoztak a képviselők a témával, melyet előzőleg az MDF helyi szervezete is tárgyalt. Mindkét fórum megállaípította, hogy a város jelenlegi utcaszerkezete kiválóan megfelel a lóháton, szekéren, illetve gyalogszerrel közlekedők igényeinek, a XXI. századi motorizált világ elvárásainak azonban nem. A legnagyobb problémát a parkolóhelyek alacsony száma jelenti.
A legutóbbi ülésen sikerült elérni, hogy Gróf István javaslatára- miután a testület meghallgatta az előterjesztést,- módosították a határozati javaslatot, és a következőkben állapodtak meg: a Batthyány utcával párhuzamos Széchenyi és Dózsa utcában, valamint a Hunyadi úton felülvizsgálják a parkolási rendet. A Dózsa utcában parkolókat alakítanak ki az arra alkalmas területek megvásárlását követően. A Hunyadi út körforgalom előtti szakaszának jobb oldalán a "luxus" járdafelület egy részét szintén alkalmassá teszik, a Posta mögötti üres területet ideiglenes parkolóvá minősítik, az Ady utca északi oldalán 10, míg a délin 14 helyet alakítanak ki.
A pénzügyi fedezetet a költségvetés biztosítaná, így 100-200 új parkolóhely keletkezne, ennyi pedig már- legkésőbb 2007-től- érezhetően enyhít a gondokon- vélte a városatya, akinek a javaslatára a képviselő- testület azt is elhatározta, hogy a Vas megyei Közútkezelő Kht.-vel egyetemben megvizsgálják a "fizetéses parkolási rendszer bevezetésének gazdaságossági lehetőségét." Előbb- utóbb ugyanis ezzel is kell foglalkozni, mert a belvárosban kialakított egyórás parkolási rend ellenőrzésével gondok vannak. Gróf István szerint az ötlet jó volt ugyan, ám annak kivitelezésébe már hiba csúszott. A kialakítandó új rendszer enyhíthet a gondokon, legfeljebb meg kell szoknunk, hogy nem 50, hanem 100 métert kell gyalogolnunk kiszemelt célunkért.
cz
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 21. számában 2005. november 18-án
2005. november 14., hétfő
VISSZA A POSTAHIVATALOKAT!
Vissza a postahivatalokat!
Mobilpostákat csak azokon a településeken lehessen működtetni, ahol abba az önkormányzat beleegyezik- ezt kívánja elérni az MDF törvényjavaslatával. A párt az ország valamennyi választókerületében tartott erről tájékoztatót. Sárváron Gróf István megyei elnök fogadta az érdeklődőket november 7-én.
A 600 alatti települések esetében határozott úgy a Magyar Posta Rt. vezetése, hogy megszünteti hivatalát és mobilpostával látja el a szolgáltatást. Az MDF most arra törekszik, hogy csak az önkormányzatok hozzájárulásával működhessenek a mobilposták, és ahol a helység rendelkezésre áll, ott állíthassák vissza a postahivatalt.
Gróf István felhívta a figyelmet, hogy ombudsmani jelentésben is szerepel, hogy sem az esélyegyenlőség, sem pedig a diszkrimináció- mentesség nem érvényesül a mobilposták bevezetésével a kistelepüléseken. Magyarul az önkormányzatokat hátrányos megkülönböztetés éri a hivatalok megszüntetésével- fogalmazott a megyei elnök. Hozzátette, Vas megyében 29 település volt, ahol ezt megelőzően sem működött posta, jelenleg azonban 120 faluban jár a mobilposta. Ez Vas megye településeinek 55 százalékát jelenti- tájékoztatott Gróf István. A politikus kitért arra is, hogy ezzel a kérdéssel párthovatartozás nélkül kell foglalkozni, majd a jelenlevő polgármesterekhez fordulva kérdezte meg, szerintük érdemes-e aláírásba kezdeni, vagy a térség országgyűlési képviselőit kellene inkább arra buzdítani, hogy az MDF javaslatát minél előbb tűzze napirendre a parlament.
Nagy Károly, Nyőgér polgármestere válaszában szólt arról, hogy ő személy szerint is próbált már tenni annak érdekében, hogy visszaállítsák a postahivatalt a faluban. Országos szinten a Zempléni Település Szövetség kezdeményezett aláírásgyűjtést a mobilposták ellen, ezt mintegy 60 ezren támogatták kézjegyükkel. A népi kezdeményezést azonban eredménytelennek nyilvánították.
Nyőgérben egyébként az önkormányzat megvette a Magyar Posta Rt-től az épületet, amit most felújítanak. Az épületet azonban a renoválás után örömmel adnák oda a postának használatra, sőt, a felmerülő rezsiköltségeket is vállalnák, ha újból lehetne hivatal a községben. Nagy Károly szerint nemcsak az a gond, hogy a 600 lélekszám alatti településeket megkülönböztetés érte, hanem hogy a dolgozók számára nehezebbé vált a postaszolgáltatások igénybevétele helyben.
Cseledi Jenő, Kemenesmihályfa polgármestere szintén próbálta megőrizni a hivatalt falujában, hiszen itt a lélekszám közel van a 600 fős határhoz. Ráadásul az evangélikus egyházközség paplakot, a katolikus egyház zarándokhelyet működtet a községben. Az itt megszálló vendégekkel együtt Kemenesmihályfa lélekszáma meghaladja a 600 főt- emelte ki a polgármester. Majd hozzátette: sajnos ezt az érvet figyelmen kívül hagyták a Magyar Posta Rt-nél, így Mihályfát is mobilposta járja. Az önkormányzat tervei szerint a postaépület helyén pályázati pénzből teleházat hoznak létre. Ha azonban lenne lehetőség a stabil posta visszaállítására, nem kérdés, hogy támogatnák annak kialakítását.
Gróf István végül elmondta, a térség 46 településéből a korábbi hárommal szemben jelenleg 23-ban nincsen postahivatal. A polgármesterek a helyzet megváltoztatása érdekében a választókörzet országgyűlési képviselőihez fognak fordulni.
M. Tömböly Ágnes
Megjelent a Kemenesi Tájoló I. évfolyamának 16. számában, 2005. november 14-én
(Az események utóéletéről annyit el kell mondanom, hogy Vas megye IV. sz. választókerületében mind a 46 település polgármesterét felkerestem, akik kivétel nélkül mind támogatták, és aláírásukkal megerősítették a törvényjavaslat beadásának szükségességét! A petíciót jómagam adtam át az év decemberében Kovács Ferenc egyéni, és Szabó Lajos listán megválasztott országgyűlési képviselőknek. A törvényjavaslat azonban Budapesten, kellő létszámú támogatás hiányában nem került a parlament elé tárgyalásra.- G. I.)
Mobilpostákat csak azokon a településeken lehessen működtetni, ahol abba az önkormányzat beleegyezik- ezt kívánja elérni az MDF törvényjavaslatával. A párt az ország valamennyi választókerületében tartott erről tájékoztatót. Sárváron Gróf István megyei elnök fogadta az érdeklődőket november 7-én.
A 600 alatti települések esetében határozott úgy a Magyar Posta Rt. vezetése, hogy megszünteti hivatalát és mobilpostával látja el a szolgáltatást. Az MDF most arra törekszik, hogy csak az önkormányzatok hozzájárulásával működhessenek a mobilposták, és ahol a helység rendelkezésre áll, ott állíthassák vissza a postahivatalt.
Gróf István felhívta a figyelmet, hogy ombudsmani jelentésben is szerepel, hogy sem az esélyegyenlőség, sem pedig a diszkrimináció- mentesség nem érvényesül a mobilposták bevezetésével a kistelepüléseken. Magyarul az önkormányzatokat hátrányos megkülönböztetés éri a hivatalok megszüntetésével- fogalmazott a megyei elnök. Hozzátette, Vas megyében 29 település volt, ahol ezt megelőzően sem működött posta, jelenleg azonban 120 faluban jár a mobilposta. Ez Vas megye településeinek 55 százalékát jelenti- tájékoztatott Gróf István. A politikus kitért arra is, hogy ezzel a kérdéssel párthovatartozás nélkül kell foglalkozni, majd a jelenlevő polgármesterekhez fordulva kérdezte meg, szerintük érdemes-e aláírásba kezdeni, vagy a térség országgyűlési képviselőit kellene inkább arra buzdítani, hogy az MDF javaslatát minél előbb tűzze napirendre a parlament.
Nagy Károly, Nyőgér polgármestere válaszában szólt arról, hogy ő személy szerint is próbált már tenni annak érdekében, hogy visszaállítsák a postahivatalt a faluban. Országos szinten a Zempléni Település Szövetség kezdeményezett aláírásgyűjtést a mobilposták ellen, ezt mintegy 60 ezren támogatták kézjegyükkel. A népi kezdeményezést azonban eredménytelennek nyilvánították.
Nyőgérben egyébként az önkormányzat megvette a Magyar Posta Rt-től az épületet, amit most felújítanak. Az épületet azonban a renoválás után örömmel adnák oda a postának használatra, sőt, a felmerülő rezsiköltségeket is vállalnák, ha újból lehetne hivatal a községben. Nagy Károly szerint nemcsak az a gond, hogy a 600 lélekszám alatti településeket megkülönböztetés érte, hanem hogy a dolgozók számára nehezebbé vált a postaszolgáltatások igénybevétele helyben.
Cseledi Jenő, Kemenesmihályfa polgármestere szintén próbálta megőrizni a hivatalt falujában, hiszen itt a lélekszám közel van a 600 fős határhoz. Ráadásul az evangélikus egyházközség paplakot, a katolikus egyház zarándokhelyet működtet a községben. Az itt megszálló vendégekkel együtt Kemenesmihályfa lélekszáma meghaladja a 600 főt- emelte ki a polgármester. Majd hozzátette: sajnos ezt az érvet figyelmen kívül hagyták a Magyar Posta Rt-nél, így Mihályfát is mobilposta járja. Az önkormányzat tervei szerint a postaépület helyén pályázati pénzből teleházat hoznak létre. Ha azonban lenne lehetőség a stabil posta visszaállítására, nem kérdés, hogy támogatnák annak kialakítását.
Gróf István végül elmondta, a térség 46 településéből a korábbi hárommal szemben jelenleg 23-ban nincsen postahivatal. A polgármesterek a helyzet megváltoztatása érdekében a választókörzet országgyűlési képviselőihez fognak fordulni.
M. Tömböly Ágnes
Megjelent a Kemenesi Tájoló I. évfolyamának 16. számában, 2005. november 14-én
(Az események utóéletéről annyit el kell mondanom, hogy Vas megye IV. sz. választókerületében mind a 46 település polgármesterét felkerestem, akik kivétel nélkül mind támogatták, és aláírásukkal megerősítették a törvényjavaslat beadásának szükségességét! A petíciót jómagam adtam át az év decemberében Kovács Ferenc egyéni, és Szabó Lajos listán megválasztott országgyűlési képviselőknek. A törvényjavaslat azonban Budapesten, kellő létszámú támogatás hiányában nem került a parlament elé tárgyalásra.- G. I.)
2005. október 7., péntek
BALCZÓ ANDRÁS ESTJE SPORTRÓL ÉS HITRŐL
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
BALCZÓ ANDRÁS ESTJE SPORTRÓL ÉS HITRŐL
"Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség" címmel tartott előadást szeptember 27-én Balczó András öttusa világbajnok a Nádasdy-vár dísztermében. A méltatlanul elfelejtett olimpikon estjét a sport, a politika és a hit fogalmak határozták meg.
Harmadik alkalommal jár városunkban a háromszoros olimpiai-, és tízszeres világbajnok öttusázó, akit nem megnyilvánulásai, hanem tettei alapján kell megítélnünk- mondta bevezetőjében Gróf István, a Millenniumi előadás- sorozat házigazdája. Balczó András 1973-ig versenyzett, addig azt hitte, neki a sport jelenti a jövőt, a munkát. Ezért mindent meg is tett, vívásban és öttusában szakedzői diplomát szerzett, az Öttusa Szövetség tagja is volt, de jött a kor egy államtitkára, akinek "nem tetszett", és véget ért sportpályafutása.
Az 1977-ben Kósa Ferenc által rendezett Küldetés című film politikailag robbanó ereje meghatározta életet további alakulását. Hat évig, 1983-ig belovagló volt az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél, azóta szellemi szabadfoglalkozású. Édesapja halálának napja, 1962. július 1.-e, ez az a nap, amióta a béke, a nyugalom és a biztos tudás lett úrrá rajta, hisz Istenben, aki meghatározza mindennapjait.
A tizenkét gyermekes családapának az est folyamán elmondott történetei bővelkedtek bibliai- és Mária- idézetekben, sőt humorral is fűszerezte azokat, de hogy egy tüske mélyen a szívében maradt, ahhoz nem fért kétség.
tsz
Fotók: Takács Szilvia
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 18. számában, 2005. október 7-én
BALCZÓ ANDRÁS ESTJE SPORTRÓL ÉS HITRŐL
"Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség" címmel tartott előadást szeptember 27-én Balczó András öttusa világbajnok a Nádasdy-vár dísztermében. A méltatlanul elfelejtett olimpikon estjét a sport, a politika és a hit fogalmak határozták meg.
Az 1977-ben Kósa Ferenc által rendezett Küldetés című film politikailag robbanó ereje meghatározta életet további alakulását. Hat évig, 1983-ig belovagló volt az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél, azóta szellemi szabadfoglalkozású. Édesapja halálának napja, 1962. július 1.-e, ez az a nap, amióta a béke, a nyugalom és a biztos tudás lett úrrá rajta, hisz Istenben, aki meghatározza mindennapjait.
tsz
Fotók: Takács Szilvia
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 18. számában, 2005. október 7-én
2005. szeptember 9., péntek
ILLÉS 2005.- SZIGET
A népmesei hetes szám jutott eszembe: hétszer varázsolt el zeneileg az Illés-együttes engem az elmúlt 40 évben.
Először 1965 februárjában. Mint a budai Rákóczi fiúgimnázium II/C osztályos tanulója, a Móricz leánygimnázium „testvérosztály” vendége voltam szalagavató báljukon, melyen a „talpalávalót” az újjáalakult Illés húzta. Már akkor profi módon. Pedig oda nem csupán zene- élvezkedési célból mentem el.
”Gitárpárbaj”, 1966 nyara, Kisstadion. Nyomják a Beatlest, a Rollingot, az Animalst a bandák. Torzít a gitár, brummog a basszus, mellkas-szakító a nagydob, all right-okat, yeah-ket, oh,baby-ket nyögdécselnek az énekesek. Egyszercsak fülelünk és felülünk lepusztult deszkapadunkról: ”Légy jó kicsit, hozzám, engedd hogy menjek..” Egy percnyi sokk után tízezred-magammal tapsviharral üdvözöltük Szörényi Leventét, Bródy Jánost, a magyar beat megszületését.
Bő évre rá az Alfa-moziban nagyszerű hangulatú és zeneileg kiérlelt beat-hangversenyt (ritkaság volt ez akkor!) adott az Illés-együttes Szörényi Szabolcs nélkül is, aki katonai szolgálatát töltötte akkor.
Egyetemi Szinpad-Dunapart-1967 Karácsonya. A vállig érő hajú, színes hippy-ruhás zenészek a nagy példakép, a Beatles Bors őrmester LP- jének darabjaival kezdtek, majd jöttek a sajátok. Egyre jobbak és egyre több.
1983. augusztus 20. Királydomb. István, a király. Ott, 22 évvel ezelőtt éreztem először én is, sok tízezred-magammal azt, hogy magyar vagyok. Az első hallásra is könnyen befogadható rockopera megtekintése után egy emberként álltunk a padokra, hogy teli torokból, büszkén, csillogó szemmel énekeljük el a magyar himnuszt. A Kádár- Aczél György-i szellemi diktatúra szorításán az első nagy, kivédhetetlen lazítás azon az éjszakán történt.
1990 augusztusa. Népstadion. Eddig csak Puskás Öcsiék és Louis Armstrong telítette meg azt. I. félidő: István, a király. II. félidő: fergeteges Illés-buli. A kezdődő ideológiai ellentétek ellenére is egységes volt a csapat: kalotaszegi szőttes volt a viselet. Amikor hazafele a rendőr, miután leállította Trabantunkat, és 4 helyett 6 embert látott benne elhelyezkedni, legyintve továbbengedett, megtudván, hogy Illés-koncertről jövünk.
És jött a hetedik: 2005. augusztus 9.
Szigetfesztivál,”0” nap. Szörnyű rossz szervezés, egyórás késés, balkáni állapotok, alig felszáradt iszapmező. Felnéztem az órára: 8. 55, a hőmérséklet 17 fok. Végre elkezdődött. Azt sohase hittem, hogy Szörényi Levente bármiben is engedne a minőség rovására. Tudtam, hogy sok-sok próba, gyakorlás előzi meg az előadást, ahol nem lehet hibázni. Ez nem improvizációkkal telitűzdelt jazz-buli. Itt 40 éves dalok vannak, ezeknek szépen kell szólniuk . A Miért hagytuk, hogy így legyen c. Illés Lajos dallal kezdték, Pásztori Zoli, a hirtelen elhunyt dobos emlékére- felvételről. Majd jöttek az élő dalok. Nem számok, nem nóták, nem track-ek, hanem dalok, félig népdalok.Légy jó kicsit hozzám -Bródy gitár- riffjei nem Hendrixesek, de itt minek is. Oh, mondd -a 60-as évek kedves tercelései. Eljöttél- cembalo - trillák, lemez-hű előadás. Itt állok egymagam -Beach Boys magyar módra. Különös lány -akár McCartney is írhatta volna. Keresem a szót -A Byrds tanult az Illéstől, vagy fordítva? A legszebb, legőszintébb, legeredetibb, koncerteken igen ritkán hallott dalok jöttek egymás után. Mintha a Beatles a She loves you-t, a From me to you-t, a Twist and shout-ot játszotta volna, ha megtehette volna. Nekünk, magyaroknak nagyobb szerencsénk volt.
Körülnéztem: Előttem hozzám hasonló korú, őszes nő. Leánya legnagyobb meglepetésére teli torokból énekelte a dalokat, táncolva hozzá. Jobbra fiatal, hórihorgas srác szorongatja kedvese vállát, félhangosan dúdolva a számokat. Mellette bongyor- ősz –szakállas apja harsog: a tanítómester. Balra harsánynak nemigen mondható húgom hangos „mire vársz, oh, mondd, kisvirág” refrénnel jelezte összetartozásunkat. A mögöttem levő úriemberrel, kortársammal –láthatatlanul- együtt alkottuk a szektor dalárdáját: minden számot a zenekarral hangosan fújtuk.
A 60 esztendős Szörényi Levente vezette és uralta a koncertet. Ugyanúgy énekelt, ugyanúgy gitározott, mint 1965-ben, 40 évvel ezelőtt. Pörgette, konferálta a bulit, szellemi vezérfarkas volt. Egy csoda! Persze kaptak szerepet a többiek is. Bródy a Ha én rózsa volnék- ot énekelte el egyedül, nagy tetszésnyilvánítást aratva. Korszakos himnusz ez a dal. Lajos az Oh, kisleányt és a „környezetvédő” Szemétdombot, Szabolcs a Kétszer voltam kopasz életemben -t, a hirtelen beugró, és kitűnően felkészült és jól játszó Szörényi Örs pedig a Legjobb dobos a világon -t énekelte. Csak a „vájtfülüek” hallották a számban az elhunyt dobos-elődre való utalást: a „ha még egyszer megszületne, akkor is csak dobos lenne” korrekciót. És persze jöttek, -mert jönniük kellett- a nagy slágerek. A két táncdalfesztivál beat-áttörésének produkciói, a Még fáj minden csók és az Amikor én még kissrác voltam. És a többi: a Ne gondold, az Utcán, a Sárika, a Kéglidal, a Kislány, add a kezed! De elhangzott néhány ritkán játszott, nem együtt-énekelhető darab is, mint pl. az Március 1848.(Bródy itt falsot fújt furulyáján. Ismerem ezt az érzést . A furulya a „legnehezebb” hangszer!) El is repült a két óra. Gyors statisztikám szerint legalább 25 dalt adtak elő. Dicséretes megbecsülése ez a közönségnek. Az ősz fiúk nevében Bródy János köszönt el –ahogy szokta, -méltóságteljes hangon. Bejelentette: az Illés együttes először és utoljára lépett fel a Szigeten. Vastaps. I. ráadás: Bye-bye, London és a Little Richard . II. ráadás :Little Richard még egyszer . III. ráadás: (ilyen azért nem szokott lenni sűrűn)Történet M-ről.
Meghajlás, búcsúzás. Sziasztok! Bízunk benne, hogy még találkozunk. Ha nem is hangszerekkel. Mint ahogy találkoztunk, veled, Levente, 1996-ban a Fórum, 2001-ben az „Évezrednyitó beszélgetések” vendégeként itt, Sárváron, prózában, és veled, Lajos, 2003-ban, ugyancsak a „Beszélgetések”-kor. Isten veletek!
Sárvár, 2005. 08.
Gróf István
A cikk kétharmada, a „2005. augusztus 9…”től megjelent a Sárvári Hírlapban 2005. szeptember 9-i számában
”Gitárpárbaj”, 1966 nyara, Kisstadion. Nyomják a Beatlest, a Rollingot, az Animalst a bandák. Torzít a gitár, brummog a basszus, mellkas-szakító a nagydob, all right-okat, yeah-ket, oh,baby-ket nyögdécselnek az énekesek. Egyszercsak fülelünk és felülünk lepusztult deszkapadunkról: ”Légy jó kicsit, hozzám, engedd hogy menjek..” Egy percnyi sokk után tízezred-magammal tapsviharral üdvözöltük Szörényi Leventét, Bródy Jánost, a magyar beat megszületését.
Bő évre rá az Alfa-moziban nagyszerű hangulatú és zeneileg kiérlelt beat-hangversenyt (ritkaság volt ez akkor!) adott az Illés-együttes Szörényi Szabolcs nélkül is, aki katonai szolgálatát töltötte akkor.
Egyetemi Szinpad-Dunapart-1967 Karácsonya. A vállig érő hajú, színes hippy-ruhás zenészek a nagy példakép, a Beatles Bors őrmester LP- jének darabjaival kezdtek, majd jöttek a sajátok. Egyre jobbak és egyre több.
1983. augusztus 20. Királydomb. István, a király. Ott, 22 évvel ezelőtt éreztem először én is, sok tízezred-magammal azt, hogy magyar vagyok. Az első hallásra is könnyen befogadható rockopera megtekintése után egy emberként álltunk a padokra, hogy teli torokból, büszkén, csillogó szemmel énekeljük el a magyar himnuszt. A Kádár- Aczél György-i szellemi diktatúra szorításán az első nagy, kivédhetetlen lazítás azon az éjszakán történt.
1990 augusztusa. Népstadion. Eddig csak Puskás Öcsiék és Louis Armstrong telítette meg azt. I. félidő: István, a király. II. félidő: fergeteges Illés-buli. A kezdődő ideológiai ellentétek ellenére is egységes volt a csapat: kalotaszegi szőttes volt a viselet. Amikor hazafele a rendőr, miután leállította Trabantunkat, és 4 helyett 6 embert látott benne elhelyezkedni, legyintve továbbengedett, megtudván, hogy Illés-koncertről jövünk.
És jött a hetedik: 2005. augusztus 9.
Szigetfesztivál,”0” nap. Szörnyű rossz szervezés, egyórás késés, balkáni állapotok, alig felszáradt iszapmező. Felnéztem az órára: 8. 55, a hőmérséklet 17 fok. Végre elkezdődött. Azt sohase hittem, hogy Szörényi Levente bármiben is engedne a minőség rovására. Tudtam, hogy sok-sok próba, gyakorlás előzi meg az előadást, ahol nem lehet hibázni. Ez nem improvizációkkal telitűzdelt jazz-buli. Itt 40 éves dalok vannak, ezeknek szépen kell szólniuk . A Miért hagytuk, hogy így legyen c. Illés Lajos dallal kezdték, Pásztori Zoli, a hirtelen elhunyt dobos emlékére- felvételről. Majd jöttek az élő dalok. Nem számok, nem nóták, nem track-ek, hanem dalok, félig népdalok.Légy jó kicsit hozzám -Bródy gitár- riffjei nem Hendrixesek, de itt minek is. Oh, mondd -a 60-as évek kedves tercelései. Eljöttél- cembalo - trillák, lemez-hű előadás. Itt állok egymagam -Beach Boys magyar módra. Különös lány -akár McCartney is írhatta volna. Keresem a szót -A Byrds tanult az Illéstől, vagy fordítva? A legszebb, legőszintébb, legeredetibb, koncerteken igen ritkán hallott dalok jöttek egymás után. Mintha a Beatles a She loves you-t, a From me to you-t, a Twist and shout-ot játszotta volna, ha megtehette volna. Nekünk, magyaroknak nagyobb szerencsénk volt.
Körülnéztem: Előttem hozzám hasonló korú, őszes nő. Leánya legnagyobb meglepetésére teli torokból énekelte a dalokat, táncolva hozzá. Jobbra fiatal, hórihorgas srác szorongatja kedvese vállát, félhangosan dúdolva a számokat. Mellette bongyor- ősz –szakállas apja harsog: a tanítómester. Balra harsánynak nemigen mondható húgom hangos „mire vársz, oh, mondd, kisvirág” refrénnel jelezte összetartozásunkat. A mögöttem levő úriemberrel, kortársammal –láthatatlanul- együtt alkottuk a szektor dalárdáját: minden számot a zenekarral hangosan fújtuk.
A 60 esztendős Szörényi Levente vezette és uralta a koncertet. Ugyanúgy énekelt, ugyanúgy gitározott, mint 1965-ben, 40 évvel ezelőtt. Pörgette, konferálta a bulit, szellemi vezérfarkas volt. Egy csoda! Persze kaptak szerepet a többiek is. Bródy a Ha én rózsa volnék- ot énekelte el egyedül, nagy tetszésnyilvánítást aratva. Korszakos himnusz ez a dal. Lajos az Oh, kisleányt és a „környezetvédő” Szemétdombot, Szabolcs a Kétszer voltam kopasz életemben -t, a hirtelen beugró, és kitűnően felkészült és jól játszó Szörényi Örs pedig a Legjobb dobos a világon -t énekelte. Csak a „vájtfülüek” hallották a számban az elhunyt dobos-elődre való utalást: a „ha még egyszer megszületne, akkor is csak dobos lenne” korrekciót. És persze jöttek, -mert jönniük kellett- a nagy slágerek. A két táncdalfesztivál beat-áttörésének produkciói, a Még fáj minden csók és az Amikor én még kissrác voltam. És a többi: a Ne gondold, az Utcán, a Sárika, a Kéglidal, a Kislány, add a kezed! De elhangzott néhány ritkán játszott, nem együtt-énekelhető darab is, mint pl. az Március 1848.(Bródy itt falsot fújt furulyáján. Ismerem ezt az érzést . A furulya a „legnehezebb” hangszer!) El is repült a két óra. Gyors statisztikám szerint legalább 25 dalt adtak elő. Dicséretes megbecsülése ez a közönségnek. Az ősz fiúk nevében Bródy János köszönt el –ahogy szokta, -méltóságteljes hangon. Bejelentette: az Illés együttes először és utoljára lépett fel a Szigeten. Vastaps. I. ráadás: Bye-bye, London és a Little Richard . II. ráadás :Little Richard még egyszer . III. ráadás: (ilyen azért nem szokott lenni sűrűn)Történet M-ről.
Meghajlás, búcsúzás. Sziasztok! Bízunk benne, hogy még találkozunk. Ha nem is hangszerekkel. Mint ahogy találkoztunk, veled, Levente, 1996-ban a Fórum, 2001-ben az „Évezrednyitó beszélgetések” vendégeként itt, Sárváron, prózában, és veled, Lajos, 2003-ban, ugyancsak a „Beszélgetések”-kor. Isten veletek!
Sárvár, 2005. 08.
Gróf István
A cikk kétharmada, a „2005. augusztus 9…”től megjelent a Sárvári Hírlapban 2005. szeptember 9-i számában
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)