CHIKÁN ATTILA AZ ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK VENDÉGE

XII. évfolyamába lép az Évezrednyitó Beszélgetések
Szerző: Láthatatlan Sárvár, 2014-03-04


A Sárvári Milleneum Alapítvány újabb programokat szervez az Évezrednyitó Beszélgetések sorozat keretében.
Idén a XII. évfolyamába lépő rendezvénysorozatban 2014. március 11-én, kedden Dr. Chikán Attila közgazdász, akadémikus, egykori gazdasági miniszter, 2014. március 27-én, csütörtökön pedig Dr. Kásler Miklós orvos, történész, az Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosa lesz a vendég, akik egyaránt 18 órai kezdettel tartják meg előadásukat.
A rendezvények házigazdája most is Gróf István, az Alapítvány elnöke lesz. Az érdeklődőket szeretettel várják a szervezők a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum dísztermébe. A belépés díjtalan!



ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK CHIKÁN ATTILÁVAL

GRÓF ISTVÁN: Jó estét kívánok!
Szeretettel köszöntöm az Évezrednyitó Beszélgetések hallgatóságát. Ez az idei, a XII. évfolyam első alkalma, de ha nem lett volna 3 évben szünet, akkor a 15-ik kezdődött volna. Szám szerint pedig ez lesz a 70-ik előadásunk, amely, anélkül, hogy dicsekednék vele, már valóban egy tekintélyes szám.
Amikor összeállítottam az idei meghívandók névsorát, elhatároztam, hogy ismételten közgazdász is lesz a meghívottak között, hiszen 5 év telt el azóta, hogy Bod Péter Ákos 2009 novemberében, a világ- gazdasági válság kirobbanását követő hetekben volt a sárváriak vendége, és még régebben volt látogatónk néhai Gidai Erzsébet professzorasszony, aki az Európai Unióba lépés előtt osztotta meg nem éppen optimista véleményét velünk. Most újra aktuális a kérdés: merre megy a világ-, az európai- és a hazai gazdaság, vége van- e a válságnak, kilábaltunk-e, és melyek azok a teendők, amelyeket a gazdaság javítása érdekében feltétlenül meg kell tennünk.
Ezért hívtuk el ma este a Sárvári Milleneum Alapítvány nevében Dr. Chikán Attila közgazdász professzort, volt gazdasági minisztert, akit szeretettel köszöntünk közöttünk. Titulusait nem sorolom fel, de igen fiatalon, 1981-ben védte meg kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Mint eddigi meghívottjaim esetében, két, tőle idézett mondattal indítom a beszélgetést: ”… az, hogy Európában béke van, az az Európai Unió legnagyobb hozadéka. És csak ezután következik, hogy ezermilliárdokat hozunk el onnan…”. Tisztelt közönség, átadom a szót Dr. Chikán Attilának.
Dr. CHIKÁN ATTILA: Köszönöm a meghívást. Örömmel jöttem, mert a civil kezdeményezéseknek nagyon nagy híve vagyok. Azt gondolom, hogy az ország jövője szempontjából, de a világ jövője szempontjából is kardinális kérdés, hogy ne mindig csak államban és piacban gondolkodjunk, hanem civil szervezetekben is, akik- és itt nem kell túlzottan optimistáknak lennünk ahhoz, hogy azt mondjuk- hogy egyre nagyobb szerepet játszanak, legalább is azokban a demokratikus berendezkedésű országokban, ahol lehetőség van a működésükre. Lehet, hogy e hatások tényleges kifejlődéséhez sok évtized kell, azaz nem biztos, hogy meg fogjuk érni, de ha el akarunk kezdeni abba az irányba haladni, akkor bizony jobb mindjárt el is kezdeni. És az Évezrednyitó Beszélgetések is egy civil kezdeményezés. Örülök neki, hogy ilyen szép számmal eljöttek, köszönöm szépen.

Kezdésként beszélnék egy keveset a gazdaságról. Azért keveset, mert ezek a témák, amelyek most, a bevezetőben szóba kerültek, mindegyike olyan, amelyekről nagyon sok szó esett már. Megpróbálok egy összefoglalót adni arról, hogy én hogy látom a dolgokat, de igyekszem rövid lenni, mivel az egész beszélgetésnek az lenne a legfontosabb része, hogy Önök szóljanak hozzá, amellett, hogy én is felettébb kíváncsi vagyok rá, hogy miket kérdeznek, miket mondanak. Az előadó számára az a business ezeken a találkozókon, hogy meghallgathatja, hogy az emberek, akiknek megpróbálja átadni az információkat, hogyan reagálnak.
Messziről fogom kezdeni. Mivel évezrednyitó beszélgetésekről van szó, legalább néhány évtizedre vissza kell tekinteni ahhoz, hogy érdemben tudjunk beszélni a jelenlegi helyzetről. Ígérem, ez nem lesz hosszú. Ennyit azonban mindenképpen látni kell ahhoz, hogy meg- értsük azt, ami ma történik, és ahhoz a gyökereiket is látni kell, azaz hogy honnan indultunk el, és mi az, ami befolyásolta és alakította a mai helyzetet a szándékaink mellett, vagy a szándékainkon túl. Mert minden kormányzatnak, minden vállalatvezetőnek meg vannak a maga szándékai, elképzelései, amik közül nagyjából annyit tudnak megvalósítani, amennyit a környezet a számukra megenged.
Innen kiindulva én azt gondolom, hogy három tényezőt kell figyelembe venni akkor, amikor a jelenlegi gazdasági helyzetet megítéljük Az egyik az ország, a nemzet örökölt tényezői, kulturális és egyéb örökségei, amelyek nagyon erősen meghatározzák, hogy mi történhet. A másik azok a globális folyamatok, amelyek körülvesznek bennünket, a harmadik pedig az, hogy mit is szeretnénk, mit szándékozunk csinálni.

A három téma kibontása előtt engedjenek meg egy kis visszatekintést. Valamikor megtörtént a rendszerváltás Magyarországon. Én azt gondolom, hogy az nem kérdés, hogy volt rendszerváltás. Vannak, akik ezt tagadják, de én úgy gondolom, hogy az egypártrendszerhez, és a termelési tényezők társadalmi tulajdonához képest a többpártrendszer és a magántulajdon megjelenése igenis egy rendszerváltás volt.
De amikor ezt a rendszerváltást véghezvittük, igazából még nem tudtuk, hogy milyen társadalmat akarunk kialakítani. Azt tudtuk, hogy piacgazdaságot akarunk, meg demokratikus berendezkedést, de, hogyha körülnézünk körülöttünk a világban, sok tucat piacgazdaság és sok tucat demokratikus berendezkedésű ország működik, és ezek között igen nagy különbségek vannak...

A teljes beszélgetés elolvasható az "Évezrednyitó beszélgetések- V." kötetében (Sárvár, 2016)

Elhangzott a sárvári Nádasdy vár Dísztermében, 2014. március 11-én