2000. június 16., péntek

BAROKK ÉS FELVILÁGOSODÁS KÖZÖTT

EZREDVÉGI BESZÉLGETÉSEK- BAROKK ÉS FELVILÁGOSODÁS KÖZÖTTT

Ezzel a címmel tartotta előadását a XVIII. század művelődésterületéről Szörényi László irodalomtörténész.
Sajnos, a program több, mint fél órás késéssel kezdődött. Pár mondat után kiderült, hogy az a bizonyos XVIII. század művelődéstörténeti szempontból visszanyúlik az előzőbe és áttér a következő évszázadba is. Főbb mérföldkövek: a török kiűzése, Rákóczi szabadságharc, Szatmári béke, francia forradalom, II. József és Mária Terézia kora.
A magyar művelődésre nagy nagy fokban hatott a latin, német és a francia irodalom. Eszterházától Nagyváradig művelődési centrumok alakultak. Néhány példa: a sümegi templom Maulbertsch freskói, Sárospatak könyvtára. Ezek nagy része )tárgyi és írott emlékek) elpusztult a hadak járása miatt. A török idők, a kuruc harcok és aközben fellépő pestisjárványok alaposan megritkították a népet, de a század végére az ország újra erőre kapott, a népesség megháromszorozódott. Ez volt az alapja a szellemi újjászületésnek. Az első jelenség Bessenyei György, a testőr. 1772-ben már több műve megjelent Bécsben. A protestáns felső- tiszavidéki Bessenyei a másik nagy név Faludi Ferenc, a nyugat- dunántúli katolikus értelmiségi, aki egyébként jezsuita volt. Bár saját korában nem eléggé ismert, jó költő és a szellemi ébredésmegindítója. Néhány további név: a protestáns Lázár János és a katolikus Teleki József (ő Voltaire-nél is megfordult).
Nagy áttörést jelentett a modern próza felé Mikes Kelemen a Törökországi levelekkel. Mikes erdélyi, kis ember Rákóczi udvarában, elkíséri fejedelmét a száműzetésbe. A franciaországi tartózkodás idején nagymértékben hatott rá a francia kultúra, és ez a leveleken is érződik. Róla elmondható, hogy "abszolut író", magyarul írt. Időben kiadták, 1792-ben, Szombathelyen. A kézirat egy boszniai török basa jóvoltából jutott el Magyarországra.
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, főúr és szabadsághős. Franciául a száműzetésben írt Confessió-ja Szent Ágostoni magasságokba ível.Nem annyira a kort reprezentálja, mint Mikes, inkább belső vívódásai, vallásossága és az életével való számvetés a témája. Elég későn, 1862-ben talált rá egy emigráns Párizsban, franciából latinra fordítva került Magyarországra. Még vannak ismeretlen, kiadatlan művei is. Rákóczi, mint író a XX. század felfedezettje.
Apor Péter műve, a Metamorposis Transylvanae, amiben a régi erdélyi élet eltűnésén sajnálkozik.Addig a törökkel jól meglévén, az erdélyiek bajaiért a magyarországiakat okolták.
Az irodalom nyelve tehát a latin volt, a latinság volt a közélet és az egyház nyelve. Divatba jött ismét a latin verselés. Volt ebben a korszakban még sok más is, ami természetszerűleg nem fér bele egy másfél órás előadás kereteibe, pláne egy arról készült még rövidebb ismertetőbe. Csokonai, Kazinczy, Batsányi épp, csak meg voltak említve. A végkövetkeztetés talán az volt, hogy kiváló íróink nagy részét és műveiket a kortársak nem ismerték eléggé. Ennek oka lehetett a nyelvi korlátok és a nemzeti függetlenség hiánya. Csak a későbbi nemzedék fedezte fel őket és még manapság is vannak kiadatlan művek ebből a korból.
Az előadás dinamikusabb is lehetett volna, hiszen nem szakembereknek szólt, és amikor az előadó jobban belemerült egy témába, beszéde felgyorsult, ami néhol az érthetőség rovására ment.




dr. Desits Imre
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XII. évfolyamának 12. számában, 2000. június 16-án

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése