1998. július 15., szerda

A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG INTÉZMÉNYRENDSZERE


                    FM VAS MEGYEI FÖLDMŰVELÉSÜGYI HIVATALA

A hivatal a Földművelésügyi Minisztérium dekoncentrált szerve. Korábban hasonló feladatkőrt látott el a Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya. Az 1991. június 30-án megalakult új hivatal tehát nem jogutódja a megyei irányítás alatt álló előd- intézménynek.
A létrehozott új hivatal feladatköréhez tartozik a kormány és a minisztérium mező-, és erdőgazdasággal kapcsolatos törvényeinek, rendeleteinek végrehajtása, végrehajtatása, ellenőrzése, a támogatási rendszerek közzététele, azok folyósításának igazolása, felhasználásainak ellenőrzése. feladatai közül a legfontosabbak:
     -az állami halász-, és vadászjegyek kiadása
     -a földkimérések költségtérítéseinek igazolása
     -a termésbecslések összesítése és továbbküldése a minisztériumnak
     -elemi csapások esetén a hozamkiesések igazolása
     -vetési támogatás igazolása
     -tenyészállat-támogatás engedélyezése és ellenőrzése
     -a szaktanácsadási pályázatok véleményezése
     -gázolaj-fogyasztási adó- visszatérítés igazolása
     -új és felújított építési beruházások, ültetvénytelepítések pályázatainak befogadása, véleményezése,                    továbbítása
     -földhasznosítási kérelmek elbírálása
megállapítható, hogy minden vas megyei állampolgár és cég, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat, kapcsolatba kerül az FM Hivatallal , melynek jelenleg 11 munkatársa áll az ügyfelek rendelkezésére.
Néhány fontos esemény a hivatal működése során:
     -1994: az 500 000 Ft-os, vissza nem térítendő géptámogatások, MFA pályázatok bírálata,
      a támogatások odaítélése
     -1994. 03. 01- 1995. 06. 30: a falugazdász- rendszer létrehozása, működtetése. a 29 főnyi
       szakembergárda területi rendszerben működött. feladata volt az új, tulajdonhoz jutott gazdálkodók
       segítése adminisztratív és szakmai téren. (A hálózat egy részét később FM- rendelettel a Vas megyei
       Agrárkamarához rendelték)
     -1995 ősze: vadászterületek kialakítása az új vadászati törvény alapján.
     -1997. 01. 01: a földkiadó bizottságok feladatkörének átvétele, munkájuk befejezése.
Az 1997. évben Vas megyében építési és ültetvényberuházási célokra 246,0 millió Ft-ot, mezőgazdasági gépvásárlásra 244,0 millió Ft-ot (1994-ben 150,0 millió Ft-ot), gázolaj-fogyasztási adó- visszatérítésre
410,0 millió Ft-ot, földhasznosítási támogatásra 160,0 millió Ft-ot, élelmiszer-exportra 876 millió Ft-ot (1996-os adat), tenyészállat- támogatásra 0,7 millió Ft-ot (1996-os adat, de 1994-ben 28, 2 millió Ft-ot),
mindösszesen 1829 millió Ft-ot fizettek ki az FM Hivatal igazolásai alapján. megjegyezendő, hogy az FM-MAK megállapodás alapján bizonyos feladatokat megosztva végez a hivatal a megyei Agrárkamara szakembereivel, gazdajegyzői segítséggel.

                                             NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI ÁLLOMÁS

A Vas Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Tanakajdon, Szombathelyen működik. Az 1989. 01.01-től Növényegészségügyi és Agrokémiai Állomásra, valamint a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatra kettévált szakállomást- létszámcsökkentéssel párosulva- 1992. 01.01-től ismét egyesítették e fenti néven. A hatósági és szolgáltatási feladatkőrt így most 50 fővel látják el.
Az állomás feladatköre minden növényvédelemmel, növényegészségüggyel és talajvédelemmel kapcsolatos- a jogszabályokban meghatározott- hatósági feladat elvégzése. Az intézmény foglalkozik még
     -a forgalomba hozott növényvédő szerek engedélyezéséhez szükséges szántóföldi, üvegházi, erdészeti
      kísérletek végrehajtásával
     -a növények, növényi termékek növényvédőszer- maradványának ellenőrzésével
     -a talajok tápanyag-, és egyéb elemtartalmának vizsgálatával, talajtani szakvélemények készítésével.
A tanakajdi Állomáson Talajvizsgálati Laboratórium, Biológiai Laboratórium  valamint Analitikai
Laboratórium működik.
A szakigazgatási szerv működteti továbbá Szentgotthárdon és Rábafüzesen két növényegészségügyi
határkirendeltségét, mely a vasúti illetve közúti szállítmányok hatósági ellenőrzését hivatott elvégezni. A Szlovéniával összekötő új vasútvonal határállomása mellé is tervezik határkirendeltség telepítését (Bajánsenye).
1998-ban új egységgel, a Kőszegen települendő Parazitológiai Speciális Laboratóriummal bővül a negyei szervezet. Ez, a Szombathelyi Múzeum kutatóiból alakult team kinőve annak keretét, főként ökológiai hasznú kutatásai révén- nemzetközi elismertséggel- az EU- országoktól származó megbízásokra számít.

                                    AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER

1990-ig a megyei állatorvosok vagy az állam alkalmazottai (hatósági körzeti állatorvosok) vagy üzemiek (termelőszövetkezeti, állami gazdasági) voltak. A hatósági tevékenységek végzése (húsvizsgálat, export szállítás) természetesen az előbbiek feladata volt. 1990-ben a Vas Megyei Állategészségügyi Állomás 30 körzeti állatorvost alkalmazott.A rendszerváltozás éveiben ez megváltozott. 1990-ben "de facto" megalakult a Vas Megyei Állatorvosi Kamara, mint egyesület, 1995-ben "de jure" is, az állatorvosi kamarai törvény rendelkezéseinek értelmében. Ez- az országos tendenciákkal összhangban- főleg a magán-állatorvosi státuszban levők érdekében tevékenykedik.
1997-re, alkalmazásukat tekintve, az állatorvosok három csoportra oszlanak. megmaradtak az állam által foglalkoztatott állatorvosok: megyei szakállatorvosok, húsvizsgáló állatorvosok, az Állategészségügyi Állomás laboratóriumának állatorvosai, valamint a körzrti állatorvosok. Az utóbbiak létszáma a 7 évvel ezelőttinek felére, 16 főre csökkent. Ezen állami állatorvosok létszáma megyénkben 36 fő. a második csoportba azok az állatorvosok tartoznak, akik magánállatorvosok, , de részfoglalkozásban államiak. Ők 32-en vannak, és havi 10 óra munkaidejüket fordítják állami feladatként a belföldi szállítások vizsgálatára, igazolására. A harmadik csoport a magánállatorvosoké, akik zöme vállalkozó is egyúttal. Létszámuk 15 fő.
A megye állategészségügyének koordinálását az FM- irányítású és finanszírozású Vas megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás végzi. Részben önálló költségvetési szerv, saját árbevételei is vannak, pl. hatósági húsvizsgálatokból. 
     Feladata:
     -az állatjárványok megelőzése, a fertőző állatbetegségek megelőzése, felszámolása, a mentesítési
      programok véghezvitele,
     -az élelmiszeralapanyag- termelés, az élelmiszeriparban, valamint az élelmiszer- kereskedelemben
           szükséges húsvizsgálatok, higiéniai ellenőrzések elvégzése,
     -állati és növényi eredetű élelmiszerek ellenőrzése (pálinkafőzők, sütödék stb.), mint minőségellenörző
      feladat.
Az Állomás felépítése:
     a/ Járványügyi Osztály. Állományába tartoznak a megyei járványügyi szakállatorvosok, a kerületi
           főállatorvosok (Szombathely, Sárvár, Celldömölk, Körmend), valamint a körzeti és a hatósági
          jogkörrel megbízott állatorvosok. A Járványügyi Osztály irányítja a rábafüzesi Állategészségügyi
         Határállomás Kirendeltségét is. Szorosan kapcsolódnak és támaszkodnak a Szombathelyi
         Állategészségügyi Intézet munkájára. Az Intézet három megye területén (Győr-Moson-Sopron,
        Vas-, és Zala) végez járványügyi szolgáltatást, diagnosztikai vizsgálatokat és a mentesítést szolgáló
        laboratóriumot működtet.
    b/ Élelmiszerellenőrzési Osztály. Két  Élelmiszer- Higiéniai kirendeltsége van: a szombathelyi, amely
       három állatorvossal és hét szaksegéddel, valamint a sárvári, amely három állatorvossal és nyolc
      szaksegéddel végzi a két nagy export vágóhíd (Vasi Húsipar Rt., Szombathely, SáGa- FOODS Rt.,
     Sárvár) hatósági húsvizsgálatát. Munkájukat az Állomáson belül telepített központi laboratórium munkája
     segíti, amely elvégzi az élelmiszer- mikrobiológiai, valamint az élelmiszer-analitikai vizsgálatokat.
A Vas Megyei Állategészségügyi ás Élelmiszerellenőrző állomás feladata továbbá a megyében működő
takarmánykeverő üzemek hatósági ellenőrzése; az állatgyógyszer- forgalmazás ellenőrzése, valamint 1997. szeptember 1-től az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézettel (OMMI)  közösen az Egyedi Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) üzemeltetése, mely rendszer EU- konformitása révén megelőzi a szomszédok- sőt, néhány nyugat- európai ország- állatjelölési, nyilvántartási rendszerét.

                                                   ERDŐFELÜGYELŐSÉG

A majdnem két évtizede, 1979 óta országosan működő 10 Erdőfelügyelőség és 11 MÉM, később FM Erdőrendezési Szolgálat egyike volt a Szombathelyi Központtal működő területi Felügyelőség, illetve Szolgálat. Az előbbi feladata az erdészeti igazgatás, az utóbbié az erdészeti tervezés, az erdőrendezési feladatok voltak. 1997. 01.01-től FM miniszteri rendelet alapján létrehozták a két szervezet összevonásával az Állami Erdészeti Szolgálatot, mely a földművelésügyi miniszter szakmai irányítása és felügyelete alatt önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.
A 10 igazgatóság (Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szombathely, Veszprém és Zalaegerszeg) útján ellátott területi feladatok a következőek:
     -az Erdőtörvény és egyéb jogszabályokban meghatározott, az erdészeti igazgatással összefüggő
      irányítási, szervezési és hatósági feladatok, az erdészet és az elsődleges fafaldolgozás ágazati
      statisztikai feladatai,
     -a minisztérium által meghatározott elemzési és döntés-előkészítési feladatok,
     -az állami tulajdonú és az állam használatába adott ingatlan és ingó vagyon fenntartása,
     - az erdőgazdálkodás égazati irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok,
     -az alaptevékenységgel kapcsolatos szolgáltató tevékenységek.
A rendelet alapján a szolgálatok, így a szombathelyi is, meghatározott mértékig végezhet vállalkozói tevékenységet is (erdőtelepítési, kivitelezési tervek elkészítése, erdőterületek földkimérési munkái,
erdőkárbecslések, térképészeti szolgáltatások).
A Szombathelyi Igazgatóság Vas és Győr- Moson- Sopron megye közigazgatási területén működik 22 fő felügyeleti és 18 fő tervezési, összesen 40 fő munkatárs közreműködésével. Gond számukra, hogy feladataik a tulajdonváltással összhangban progresszív nőttek, a létszámot pedig csökkenteni kellett. A kárpótlási erdőrészletek már ki lettek adva, ellenben a részarány- tulajdoni és tagi földterületek kimérése még napjainkban is tart. Az erdőről és az erdő védelméről szóló új, 1996. évi LIV. számú törvény rendelkezik az új erdőtulajdonosok erdőgazdálkodási lehetőségeiről, mely tevékenység eddig, úgy tűnik, eléggé nehezen indul be. Várhatóan az erdőt birtokló magántulajdonosok gazdálkodási tevékenysége nőni fog, melyet a táblázaton is bemutatunk:
Az Országos Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóság területi adatai, 1997. november 
     összes erdőterület                                                                                            170 317 ha

     ebből állami erdőterület (Szombathelyi Erdőgazdaság Rt.,
     Kisalföld Erdőgazdaság Rt., Győr, Tanulmányi Erdőgazdaság Rt., Sopron)       106 419 ha
     közösségi tulajdoni erdőterület (önkormányzati, alapítványi, egyesületi erdők)          865 ha
     magántulajdonban lévő erdők                                                                             63 030 ha

Ennek kb. a felén kezdték meg a gazdálkodást a magántermelők. Jelenleg a tulajdonba-adás folyik.

                                                         FÖLDHIVATALOK  

               (Lásd "A földtulajdonszerzés és Földkiadás Vas megyében" c. fejezet)

                                                         HEGYKÖZSÉGEK

 Az 1994. évi CII. törvény rendelkezett a hegyközségekről. 1995. év utolsó negyedében, hosszas előkészítő munka végén 3 hegyközség alakult meg vas megyében. Borvidéki település a besorolás szerint nincs*, ellenben "jó bortermő hely" 9 van: Bérbaltavár, Borgáta, Celldömölk- Sághegy, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Kőszeg, Mesteri, Sitke és Vadkeresztes. A három, 1996 január 1-ével megalakult hegyközség némelyike- mivel eleget tettek a törvény előírásai szerinti kritériumoknak, amelyek szerint tagjaiknak minimum 1500 m2 feletti árútermelésre szánt szőlővel kell rendelkezniük, és legkevesebb 10 termelő tulajdonát képezik- több községet is egybefog. A bérbaltavári hegyközség 59 fővel 136 ha szőlőterületen gazdálkodik. A Vashegy hegyközséghez 2 település, Kőszeg és Vaskeresztes tartozik. Itt 298 fő alkotja a köztestületet, akikhez 178 ha terület tartozik. A Sághegy- Kissomlyó hegyközséghez a többi 6 település szőlőtermelői csatlakoztak, szám szerint 804-en, 135 ha szőlőt művelve.
A törvény szerint a hegyközség "az azonos település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származási és minőségvédelmére létrehozott köztestület." A hegyközségek átvették a helyi önkormányzatok jegyzőitől a hatósági feladatokat, így a törvény hatálya alá tartozó településeken szőéászeti és borászati árútermelő tevékenység csak a hegyközség tagjaként végezhető.
1997-ben megyénkben a hegyközségek elvégezték a területek felmérését: elkezdték a származási bizonyítványok kiadását. A bortermeléssel kapcsolatos bizonylatokat már ők adják ki, betartatják tagjaikkal a szőlőtermeléssel kapcsolatos művelési szabályokat, a telepítési engedélyeket ellenjegyzik.
a szőlőtermelők szélesebb körű bevonása várható a minimális terület 1500 m2-ről 500 m2-re történő leszállításával.
A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot, ezek pedig országosan a hegyközségek nemzeti tanácsát alkotják.
* e sorok írása óta- tudomásunk szerint- már van. (A szerk.)

Gróf István, agrármérnök

megjelent a Vasi Szemle LII. évfolyamának 4. számában, 1998. július 15-én (p. 404-409)
és a VAS MEGYE KÉZIKÖNYVÉBEN, 199-ben (p. 227-229)
   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése