1998. július 14., kedd

A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG KUTATÓINTÉZMÉNYEI

GABONATERMESZTÉSI KUTATÓINTÉZET, TÁPLÁNSZENTKERESZT

A Gabonatermesztési Kutatóintézet (GKI), mint az FM hatáskörébe tartozó központi költségvetési szerv, a szegedi Kutatóközponton kívül több kísérleti teleppel, telephellyel (Kiszombor, Szeged- Öthalom, Szeged- Kiskundorozsma, Fülöpszállás) és egy kutatóállomással, a táplánszentkeresztivel rendelkezett. 1997. augusztus 31-ével a GKI mint intézet megszűnt, és Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság néven gazdasági társasággá alakult, továbbra is 100 %-os állami tulajdonban.
A társaság mezőgazdasági kutatás és kísérleti fejlesztés körébe tartozó tevékenysége:
-alapkutatások: a nemesítést szolgáló alkalmazott genetikai, növényélettani és biotechnikai kutatások,
-vizsgálatok elvégzése: a nemesítés megalapozására növénykórtani, beltartalmi, minőségi és tápanyag-hasznosítási biotechnológiai vonatkozásban,
-a génalapok bővítése,
-búza, árpa, repce, vöröshere, kukorica nemesítése, , honosítása, fajtafenntartása, szabadföldi, üvegházi, laboratóriumi kísérletekkel, vizsgálatokkal, értékelésekkel együtt,
-hibridek esetében beltenyésztett vonalak előállítása, a hibridek minősítését követően vetőmag előállítása, a fajtatulajdonosi szolgáltatásokhoz kapcsolódó térítések, liszenszdíjak megalapozása,
-növényfajták esetében elit szaporulati fok előállítása, a fajta minősítését követően vetőmag előállítása, megismertetésük, a köztermesztésben való hasznosítás előkészítése, fajta-összehasonlító kísérletek elvégzése, kezeléshatásfok mérése.
Üzletszerű gazdasági tevékenysége körében az állomás a hibridek F1 vetőmagjának, valamint a fajták I. és II. szaporulati fokú magjának előállítását, termeltetését, feldolgozását, forgalmazását végzi.
A táplánszentkereszti kutatóintézet kettős szerepet tölt be: egyrészt az országos kutatási programokba kapcsolódik be, ezekben részfeladatokat végez, ugyanakkor a Nyugat- Dunántúl természeti adottságainak megfelelő jobb, "tesreszabott2 fajtákat kínál a növénytermesztőknek. Ezt a feladatkőrt jelenleg az állomás 40 fős dolgozói létszámmal látja el.
Búzából, amelynek a vasi állomáson külön osztály működik, 5 minősített fajtát adtak a köztermesztésnek. Ez a GKI 42 %-os országos búzavetési lefedettségéből 8 %-kal részesedett. A kukoricanemesítésben is részt vesz a kutatócsoport, a szegediekkel összhangban. Itt 16, az utóbbi években minősített hibridjük vetekszik az ezen kultúrnövény esetében legagresszívebb külföldi import- kínálattal. Ukrajnában és Szlovákiában már minősítettek itt nemesített kukoricafajtákat. Az árpanemesítésnek szintén külön osztálya működik Táplánszentkereszten. Három ősziárpa és egy tavasziárpa fajta minősítése jelzi a kutatás eredményességét. a repce nemesítése csak itt, a vasi kutatóban folyik az országban. Két minősített fajta, az országos vetésterület 25 %-án dicséri munkájukat. A vöröshere esetében ugyanez a helyzet. Az itt minősített fajtát pl. Ausztriában minősítették.
Az utóbbi évek hazai eszközhiánya, azaz pénzhiánya okozza azt a rossz gyakorlatot, miszerint sok kistermelő, de a nagyüzemek egy része is leromlott genetikai állapotú, nem minősített vetőmagot használ fel árútermeléséből a következő évi vetésre. A sors iróniája, hogy a közeli Szlovéniában magasabb a GKI által nemesített búzafajták országos elterjedésének aránya, mint itthon, Magyarországon.

MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTŐ ÁLLOMÁS, SZOMBATHELY

Az országban működő 6 regionális Állattenyésztő Vállalat (Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét, Szekszárd, Gödöllő és Szombathely)közül az első három felszámolódott, Szekszárd és Gödöllő csődöt jelentett, csak a Szombathelyi Állattenyésztő Vállalat működött rentábilisan. Az időben az elsődleges feladaton, a szarvasmarha-, és sertés-szaporítóanyag- előállításon, valamint a termelés-, és tenyésztés-ellenőrzésen kívül a Vállalat foglalkozott táp-, és tápkiegészítő- forgalmazással, fejőgép szervizzel, és azok alkatrészellátásával, valamint gyógyszerforgalmazással.
1992. VIII. 19-én FM miniszteri rendelettel a Szekszárdi, a Gödöllői és a Szombathelyi Állattenyésztő Vállalat vagyonából- kettéválasztva feladatukat- létrehozták az Országos Mesterséges termékenyítő Vállalatot, amely elsődlegesen a tenyészbikák, tenyészkanok tartásával, termeltetésével és spermaforgalmazással, valamint az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Vállalatot, amely a termelés és a tenyésztés ellenőrzésével foglalkozott. 1993. VII. 1-től a vállalatok közül az előbbi állami részvénytársasággá, az utóbbi cég korlátolt felelősségű társasággá alakult.
Az Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. (Gödöllő) Szombathelyi Állomásának feladata a szarvasmarha mesterséges termékenyítőanyagának előállítása, forgalmazása és az ezzel kapcsolatos szaktanácsadás. A közelmúltban is a kiváló minőségű tenyészbikáitól termékenyítőanyagot forgalmazó állomás a mindig aktuális tenyésztéspolitikai célkitűzéseknek megfelelően hol hegyitarka, hol húshasznú, hol tejelő (Holstein- fríz)tenyészállatokat termeltetett telepén. Így 1992-től az ország három bikatartó állomása közül (Gödöllő, Debrecen, Szombathely) ez utóbbi lett a magyartarka- tenyésztés bázisa, és itt került sor a tenyészbika- jelöltek saját teljesítményének vizsgálatára (STV). Újabb, minőségi fordulat következett be a Szombathelyi Állomás történetében 1996 márciusában, mikor is IBR és VD- mentes, un. negatív tenyészállatok tartásával az Állomás megkapta az EU minősítést, annak szigorú állategészségügyi követelményeit teljesítve. Így forgalmazhat spermát az EU országaiba is. Ezt a státuszt kihasználva a szomszédos Ausztriából kaptak 30 db. osztráktarka bikát bértartásra, aminek az az előnye, hogy a hazai piacon, mely egyre inkább igényli a kettős hasznú hegyitarka fajták szaporítóanyagát, lehetőséget ad a választék bővítésére. Az Állomáson jelenleg 18 db. Holstein- fríz, valamint 26 db. magyartarka bikát tartanak.
A Szombathelyi Állomás négy megyében (Győr- Moson- Sopron, Vas és Zala)évente 125-130 000 db spermát ad el, az egyre csökkenő szarvasmarha- létszám, és az egyre agresszívebben terjesztő import cégek kínálata ellenére.
Az Állomás Magyarkeresztúron települt sertésapaállat-tartó telepéről évente 70 000 adag kanspermát forgalmaz.

ERDÉSZETI TUDOMÁNYOS INTÉZET, SÁRVÁR

Az Erdészeti Tudományos Intézet budapesti központtal és öt vidéki (Püspökladány, sárvár, Sopron, Kaposvár, Gödöllő) állomással működött a rendszerválásig. Ekkor a két utóbbit bezárták, és évekig a többi állomás is csak vegetált. A sárvári ERTI a 70-es, 80-as években a mai, 30 fős létszámának négyszeresével dolgozott. Az 1990-es nagy leépítés később a vasi állomás vonatkozásában szerencsére nem folytatódott. 1992-ben egy flamand- magyar együttműködés kutatási témát (nyárfa betegségek kutatása) és egyúttal pénzt is hozott a társulatnak. A nagy fejlődést a német- osztrák megrendelésre, főleg ökológiai jellegű kutatási munkák elvégzésére létrehozott Nemzetközi Akkreditációs Laboratórium felépítése fogja hozni az állomásnak 1998-tól.
A Földművelésügyi Minisztérium hatáskörében és üzemeltetésében dolgozó állomás több munkát végez a társminisztérium (KTM) megbízásából is: így a környezetvédelmi hatáskörben végzett génmegőrzési, vagy az őshonos fafajok megőrzésére vonatkozó pályázatokkal.
az alapításkor csupán a fenyő-, és nyárfa- nemesítéssel foglalkozó kutatóbázis mai alaptevékenysége megnőtt. Egyrészt az állományalkotó fafajok nemesítése, így
-génmegőrzés, őshonos fafajok vizsgálata,
-magtermő ültetvények létesítése,
-gyorsan növő fafajok nemesítése és ezek termesztési technológiájának fejlesztése,
-fajtafenntartás a feladatuk,
másrészt az erdőnevelési és fatermelési vizsgálatok, így a
-nevelővágások termésalakító vizsgálatai,
-tölgyesek, gyertyánosok faállomány-szerkezeti vizsgálatai
. tevékenységi körükbe tartozik még a magyarországi erdőterület 40 %-át borító tölgyesek pusztulását előidéző és a terméskárosításban szerepet játszó tényezők felderítése, a védekezési lehetőségek vizsgálata.
Az ERTI Sárvári Kísérleti Állomása ezeken kívül regionális feladatokat is ellát: így az erdőgazdálkodók területén erdőművelési és nemesítési kísérleteket végez, szaktanácsadást ad, valamint nemesített nyár-, és fűzfajták szaporítóanyagainak ellátását biztosítja.
Az állomás kutatóbázisai: a Bajti Kísérleti telep, valamint a tudományon kívül a pihenést, felüdülést is szolgáló Sárvári és Kámoni Arborétum.

Gróf István, agrármérnök
Megjelent a Vasi Szemle 1998. LII. évfolyam 4. számában, Július 15-én (p. 409-411),
és a VAS MEGYE KÉZIKÖNYVE kötetében, 1999. (p 229-230)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése